A Magyarország területét jellemző vízrajzi adatok gyűjtéséről mintegy két évezredre visszamenőleg vannak ismereteink. A régebbi korok adatainak nagy része elpusztult, rendezett, rendszerezett formában csak a múlt század első felétől léteznek, a második felétől pedig szervezetten, központilag irányítva gyűjtötték a vízrajzi adatokat. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban létesített Vízrajzi Osztálya volt az első szervezet, amelynek feladata volt az ország vízrajzi adatainak gyűjtése, mérése, értékelése, az árvizek előrejelzése. Ez volt a Kárpát-medence első szervezett vízrajzi szolgálata. A magyar vízrajzi adatgyűjtés tartalma, sokoldalúsága számos, hasonló külföldit megelőzött.
Az utóbbi évek fejlesztési eredményeképp az észlelt és mért adatok döntő többsége számítógépen kerül feldolgozásra. Ily módon az adatok és az információk, az érdeklődők legszélesebb tábora számára is bármikor könnyen hozzáférhetőek. A Vízügyi Igazgatóság, mind Adatgazda felelősséggel tartozik a saját vízrajzi hálózatában előállított adatok megbízhatóságáért.
A vízrajz által gyűjtött adatok egységes vízrajzi adatbázisba kerülnek. Ezen belül a Vízrajzi Modul kezeli a vízrajzi hálózat gyorsjelentő, illetve automata, távjelző állomásainak adatait, mely a döntéselőkészítésben nélkülözhetetlen a vízkárelhárítási tevékenység végzéséhez. Ugyancsak ez a modul kezeli a vízügyi szolgálat meghatározó, mennyiségi hidrológiai idősorokat tartalmazó, legnagyobb méretű és tartalmú adatbázisát. Háromszintű adatfeldolgozást valósítottak meg. Az eredeti észlelt-mért, regisztrált és ellenőrző mérések adatai jelentik az első szintet. Ezek az adatok az eredeti méréssel is bizonylatokkal megegyezően változtatás nélkül rögzítésre kerülnek. Ezekből algoritmusok, összefüggések alapján egyrészt származtatott adatsorok készülnek, másrészt a szakági felhasználók elsődleges adatfeldolgozásokat végeznek, mely a második szintet jelenti, ezek a számított adatok. A minősített és feldolgozott adatsorok ezután a közcélú, hidrológiai idősorba kerülnek. Ez a harmadik szint.
A távmérő állomások, olyan regisztrálóval rendelkező állomások, amelyek az operatív adatok helyi regisztrálásán kívül lehetővé teszik a regisztrált adatok továbbítását is az erre a célra létesített távmérő központba. A távmérő rendszerek korszerű érzékelő, adatgyűjtő és kommunikációs eszközöket használnak. A rendszerek központjába érkező adatok grafikusan és táblázatosan megjeleníthetők, feldolgozhatók és továbbíthatók más feldolgozó rendszerek felé.
Felszíni állomások adatai
A felszíni állomásokon mért vízállás és vízhozam adatok közül a távmért adatok elérhetőek a www.vizugy.hu honlapon.
Felszín közeli vizek adatai
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően évről-évre növekszik a talajvízkutak távmérővé tétele. Ezek az adatok közvetlenül az adatbázisba kerülnek be.
Hidrometeorológiai állomások adatai
Az Országos Meteorológiai Szolgálattal korábban közösen lebonyolított beruházás következtében 141 hidrometeorológiai állomás automatizálása és távmérősítése valósult meg. Ezen állomásokat ma már az OMSz üzemelteti, mivel adataik az OMSZ által készített előrejelzésekben hasznosulnak.