Magyarország nagyrészt földrajzi, illetve vízrajzi adottságai révén az európai országokhoz mérten különös mértékben kitett az árvízi veszélyeztetettségnek. Az ezredfordulót követően folyóinkon sorra dőltek meg a legnagyobb árvízszintek, a védekezési feladatok rendkívüli kihívásokat jelentettek az ország, illetve az árvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi szolgálat részére. A klímaváltozás közvetlen hatásaként a hidrológiai eredetű veszélyforrások szélsőségesebbé és kevésbé kiszámíthatóvá váltak, ezért a korábbinál nagyobb hangsúly helyeződik a felkészülésre, a reagáló képesség hatékonyságának növelésére, valamint a „teret a folyóknak” elv érvényesítése, vagyis az árvízi levezető képesség feltételeinek javítására.
A növekvő kockázatokkal összhangban a védekezési tevékenységek, a rendkívüli erőfeszítések, valamint a hagyományos módszerekkel való felkészülés olyan nagy terhet jelent a költségvetésre, hogy indokolttá vált az előrejelző rendszerek fejlesztése, az adaptív, megelőző megoldások előtérbe helyezése, valamint a korszerű, informatikai háttérre épülő vízgazdálkodási rendszerek és operatív döntés-támogató szolgáltatások alkalmazása. Mindezek nem csak a védekezési feladatok hatékonyságát növelik, de lehetővé teszik, hogy priorizált módon, optimalizáltan hajtsa végre a vízügyi ágazat az árvízvédelmi megelőző fejlesztéseit, intézkedéseit.
Az árvízi veszélyeztetettség meghatározása Magyarország teljes területén
Az árvízi veszélytérképezés egyrészt tájékoztatást ad az ország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeiről, másrészt segítségével becsülhető, hogy az árvizek milyen nagyságú és jellegű kockázatot jelentenek a helyi lakosok és Magyarország költségvetése számára. A veszélytérképek elkészítése során az egyes elöntési típusoknál, területeknél különböző numerikus modellezési módszerekkel határoztuk meg a veszélyeztetett területeket, és a veszélyeztetettség mértékét.
Az elkészült eredmények a feltételezett árvízi veszélyhelyzet okozta események együttes egyeztetett területi kiterjedését mutatják be országosan, tervezési területegységenként és tervezési részterületenként. „Az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély – és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata” című (KEHOP-1.1.0-15-2016-00006 azonosító számú) projekt keretében 2022-ben lezárult a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata is.
Az elkészült dokumentumok és részletesebb információk az alábbi linken érhetők el: http://ovf.hu/hu/akk-tajekoztatas
Az árvízvédelmi töltések esetleges szakadásából eredő elöntések vizsgálata - a lokalizációs tervek korszerűsítése
Az országos árvízi veszély- és kockázati térképezési és stratégiai tervezési program munkáihoz kapcsolódóan elkészült az ország közel egy harmadát lefedő, 73 árvízvédelmi öblözet korszerű lokalizációs terve, mely információt ad egy esetlegesen bekövetkező töltésszakadás vagy töltés meghágás esetén a lakosság riasztási, mentési, és kiürítési terveihez.
A vízkárok elleni védekezésre kötelezettek a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében ún. lokalizációs terveket kell, hogy készítsenek.
Az országos árvízi veszély- és kockázati térképezési és stratégiai tervezési program munkáihoz kapcsolódóan elkészült az ország közel egy harmadát lefedő, 73 árvízvédelmi öblözet korszerű lokalizációs terve, mely információt ad egy esetlegesen bekövetkező töltésszakadás vagy töltés meghágás esetén a lakosság riasztási, mentési, és kiürítési terveihez.
A lokalizációs tervnek tartalmaznia kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek. Digitális szimulációval vizsgáltuk a víz útjának terjedését, az elöntési mélységet, a kialakuló vízsebességeket és a lakott területek, vagy a mentési útvonalak elérési idejét a szakadás pillanatától kezdve (elöntés időbeli és térbeli lefolyása).
Mindennek célja, hogy egy esetleges töltésszakadás esetén azonnali beavatkozásokat tudjunk elvégezni a víz általi elöntés károkozásának minimalizálására, illetve a lakosság megóvására.
Az árvízvédekezés feladatai
Az árvízvédelem célja az állam tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezési feladatok ellátása. Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható. Egy részük a védekezés műszaki feladatainak, másik a védekezés államigazgatási feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul.
Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, az első és legfontosabb szempont az árvízvédelmi biztonság politikájának megfelelő szintű megfogalmazása. A biztonság politikai deklarálása kormányzati feladat, mely politika megvalósulása intézményi, szabályozási és költségvetési lehetőségeken keresztül történik. A biztonság műszaki oldala egyrészt különböző szabványokban, műszaki irányelveken keresztül valósul meg, másrészt olyan előírásokon keresztül, melyek módszertani, illetve eljárási szabályokat rögzítenek.
Forrás: Dr. Szlávik L, Tóth S., Nagy L., és Szél S., - Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésnek irányelvei / Vízügyi Közlemények 2002. / 4
Az árvízkárok megelőzésének módszerei
Az árvízkárok megelőzése – vagy másnevén árvízmentesítés – terén megkülönböztetünk szerkezeti és nem szerkezeti intézkedéseket. A vízjárások szélsőségei egyre jobban szükségessé teszik az utóbbi kategória előtérbe helyezését is.
Szerkezeti intézkedési módszerek:
- Az árvízvédelmi töltések magasítása az előírásoknak megfelelően
- Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, ezzel a hullámterek vízlevezető képességének növelése és javítása
- A hullámterek feltöltődöttségének csökkentése kotrással, övzátonyok eltávolítása, a hullámterek vízszállító képességének növelése
- Mederrendezés és szabályozás, partvédelem, folyószabályozási művek megfelelő karbantartása
- Szükségtározók, árapasztó csatornák és lefolyás-szabályozó tározók kialakítása
- Mellékágak kotrása, rehabilitálása, revitalizálása
- Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről
Nem-szerkezeti intézkedési módszerek:
- Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása
- Az árterek és hullámterek használatának szabályozása (földhasználati korlátok, építési tilalmak és preferenciák)
- Árvízi veszély- és kockázati térképezés
- Tudatosítás, felkészítés
A védművek ellenőrzése
A megfelelő védképesség fenntartása érdekében szükséges és törvényi kötelezettség a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe tartozó művek évenkénti felülvizsgálata.
Az ár- és belvízvédekezésért felelős és azt végző, irányító vízügyi igazgatóságok „az ár- és belvízvédekezésről” szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 6. § (1) d) pontja, valamint „a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól” szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) pontja alapján a védelmi művek szemléjét minden év őszi időszakában tartják. A szemle célja az árvíz- és belvízvédekezésre való felkészülés felülvizsgálata. A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül, amelyben a megállapításokat védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzítik. A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készítenek.
Országos Műszaki Irányító Törzs
A belügyminiszter vagy a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság a vízkárelhárítás és vízminőségi kárelhárítás műszaki feladatainak országos irányítását az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az annak bázisán létrehozott Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) útján látja el.
Az OMIT a védekezési feladatok fokozódása, az országos koordináció szükségessége (III. fokú készültség, több vízügyi igazgatóság egyidejű védekezése, vagy országrészekre kiterjedő helyi vízkárelhárítás) esetén áll fel és kezdi meg működését.
Az OMIT tevékenységét a törzsvezető irányítja.
A területileg illetékes vízügyi igazgató a veszélyhelyzet kihirdetésére irányuló javaslatát az OMIT vezetője útján teszi meg a miniszter felé.
Védekezési időszakban az OMIT 24 órás műszakban folyamatosan dolgozik, hétvégeken és munkaszüneti napokon is műszaki készenléti szolgálatot tart fenn.
A védekezés országos irányítását a miniszter a törzsvezető útján látja el, az ország területén bármely árvízvédelmi vagy belvízvédelmi szakaszon, vízhiánykezelő körzetben, jég elleni védekezéssel vagy vízminőségi káreseménnyel kapcsolatos beavatkozás során elrendelt védelmi készültségben, valamint a vízügyi igazgatási szerv helyi vízkár-elhárítási védekezési készültségében.
Az OMIT-on belül különböző szakcsoportok működnek és felelnek egy-egy bizonyos jellegű feladatkör ellátásáért. Az OMIT törzsvezetőből és helyetteseiből, műszaki ügyeletből és az azoknak alárendelt műszaki és ellátó szakcsoportokból, valamint a Központi Ügyeletből áll.
Az OMIT az országos műszaki irányító és döntéstámogató tevékenysége keretében minden vízkár-elhárítási és vízminőség-védelmi helyzetben:
- országosan összesíti a védekezési tevékenység adatait, dokumentálja és értékeli a védelmi helyzetet, elkészíti a védelmi napi és egyéb jelentéseket, tájékoztatókat;
- felügyeli a területileg illetékes VIZIG, Budapest Főváros védelmi törzsének, a helyi védelemvezető útján az önkormányzati védekezésért felelős polgármester tevékenységét.
- saját hatáskörben vagy a helyi védelemvezető (ideértve Budapest esetében a főpolgármestert) javaslata alapján a több VIZIG területét érintő, országrészekre kiterjedő hatású vízügyi műszaki kérdésekben döntést hoz, beavatkozásokat rendel el,
- végzi az országos erőforrás-koordinációt, valamint saját hatáskörben vagy a helyi védelemvezető javaslatára erőforrással kapcsolatos intézkedést engedélyez, illetve rendel el,
- szakcsoportokat működtet vagy más külső erőforrást von be az országos szintű döntések előkészítésére;
- végzi a védekezéssel kapcsolatos országos szintű tájékoztatást.