Az Európai Bizottság felismerte, hogy a szennyezések, a túlzott mértékű vízkivételek, valamint a vizek hidromorfológiai állapotának megváltoztatása veszélybe sodorták az európai vízkészleteket. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) 2000. december 22-i hatályba léptetésével megszületett az Európai Unió új vízpolitikája.
A VKI előírásai jogi keretet adnak az Európai Unió tagállamainak a szárazföldi felszíni és felszín alatti vizek, az átmeneti vizek és a parti tengervizek védelméhez. A VKI különböző határidőkre és tartalommal feladatokat és jelentési kötelezettségeket ír elő a tagországok számára, amelyeket az alábbi ábra összegez.
A Víz Keretirányelv végrehajtásának ciklikus ütemezése
A hazai tervezést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400221.kor] szabályozza.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés egymásra épülő szintjeit, struktúráját az alábbi ábra mutatja be.
A tervezési folyamat struktúrája
A VKI végrehajtásának első lépéseként Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT1 [link: https://vizeink.hu/korabbi-vizgyujto-gazdalkodasi-tervek/vizgyujto-gazdalkodasi-terv/]) 2010 áprilisában készült el. A VKI előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. 2015. év végére készült el a VGT1 első korszerűsített, felülvizsgált változata, a VGT2 [link: https://vizeink.hu/korabbi-vizgyujto-gazdalkodasi-tervek/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2015/], majd 2021 végére a VGT3, amely vizeink terheléseit, állapotértékelését, a jó állapot eléréséhez szükséges előrehaladást foglalja össze, a környezeti célkitűzéseket és ezek alapján a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó intézkedési programot határozza meg.
A VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja meg a következő folyamatábra.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat
A vízhiánnyal, a vizek szennyezésével, az ökoszisztémák integritásának csökkenésével, a termőföld minőségének romlásával, a szükséges víziközmű-infrastruktúra elégtelenségével és a szélsőséges hidrológiai események (rekord méretű árvizek, villámárvizek és aszályok) előfordulásával kapcsolatos problémák az egész világon, így hazánkban is növekvő mértékben és gyakorisággal jelentkeznek.
Az antropogén eredetű klímaváltozás alapvetően új kihívásokat jelent az emberiség számára. Miután a klímaváltozás hatásainak kb. nyolcvan százaléka vízzel, vízen keresztül és a víz által manifesztálódik, a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és az életfenntartó ökoszisztémák fenntarthatóságának kulcskérdése.
A Kormány 2022. április végén az 1242/2022. (IV. 28.) számú határozatával hirdette ki Magyarország második alkalommal felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT3 [link: https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2019-2021/vgt3-elfogadott/]).
A VGT3 célkitűzése, hogy összeegyeztesse a VKI 2027-re elérendő környezeti célkitűzéseit és az elérésüket biztosító intézkedéseket a mezőgazdaság, vidék- és területfejlesztés, energiatermelés, hajózás, turizmus, klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás igényeivel a vizek jó állapotának elérése érdekében, a szociális és gazdasági célkitűzések figyelembevételével.
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási honlapja a https://vizeink.hu/ címen érhető el. A honlap célja, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtson a tervezés folyamatáról, a tervek tartalmáról valamennyi érintett számára.