Események

Korábbi események
Tartalomfelelős:

Válaszok olvasói levélre, téma a Tolna megyei belvízhelyzet

2015. február 12., csütörtök 11:21

Néhány héttel ezelőtt, a Tolnai Népújságban megjelent belvízi helyzettel foglalkozó cikk kapcsán igazgatóságunkhoz olvasói levél érkezett, a lap szerkesztőségétől.

A tisztelt kérdező, saját megfigyelésein alapuló kérdésekre szeretne választ kapni.

Alább a bemásolt szöveg, melyet a Tolnai Népújság továbbított részünkre.

 

„A leírt helyzet nem önmagában való, hatással van az érintett vízfolyások mentén mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók gazdasági eredményeire, különösen a kisebb gazdaságok és az érintett települések életképességére. Miért van duzzasztás a Sió csatornán az árvízkapui zsilipműnél annak ellenére, hogy árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a csatornán Tolna megyében?”

 

A Sió-Árvízkapu 1968-74 között épült, ill. 1974 óta látja el a feladatát,  amely több célú. A legfontosabb, hogy a Dunán érkező árhullámokat kizárja a Sió csatornáról, az árhullám magas vízállásai ne érvényesüljenek ezáltal a Sió csatornán, ne veszélyeztesse az árvíz oly mértékben a Sió menti településeket.

Egy másik funkció az állandó üzemvízszint tartással megvalósuló Sió alsó szakaszának hajózhatósága, abból öntözés célú vízkivételezés lehetőség biztosítása, vízpótlási lehetőség a Tolnai D-i és akár az É-i holtágak felé. Ezen közös célok figyelembevételével került üzemeltetési szabályzat meghatározásra, az alapján vízjogi üzemeltetési engedély kiadva I. fokú vízügyi hatóság által Igaugatóságunk részére.

Az Sió-Árvízkapu nagyműtárgy esetében ezen dokumentációk szerinti duzzasztási üzemvízszint olyan mértékű, amely önmagában Sióagárd településig érvényesül, a település feletti szakaszon annak semmilyen hatása nem mutatkozik. Ezen vízszint az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint alatt található 3,0 m-rel.

A jelenlegi helyzetben elmondható, hogy igen I. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Sió teljes szakaszán, viszont azt az Igazgatóság nem a kialakult vízszintek miatt tartja fent - mivel azok a balatoni vízeresztés időszakában említett duzzasztási érvényesüléssel érintett szekszárdi és sióagárdi szakaszokon végig fokozat alattiak maradtak -, hanem a tartósság okán, az esetleges jelenségek megjelenése miatt. Így a kérdés szerinti duzzasztás nem hozható összefüggésbe az I. fokú árvízvédelmi készültséggel.


„A duzzasztás mértéke novemberben 171 cm, decemberben 193 cm, szintén decemberben 171 cm, januárban 76 cm. (A felvízi vízszintet vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az ott észlelt változás a Sió-csatorna felső szakaszának vízszint-különbség változás következménye, a zsilipállás állandósága mellett. Talán hibás a zsilip, ezért nem tudták a magas vízhozamnak megfelelően állítani a zsilipkamra vízáteresztő-képességét? Amennyiben valaki áramlási tényezőkre hivatkozna, emlékeztetném, hogy a Sió-csatornán kívül számtalan vízfolyás van, amelynek ürítését nem szabályozzák zsilipművel. Ilyen többek között a Kapos is.”

 

Az olvasó által felhozott duzzasztási adatok nem önmagában duzzasztott vízszintek, hanem előző válasz értelmezésével az üzemeltetési vízszint és dunai alvíz között kialakult vízszint különbségek.

A Sió-Árvízkapunál megmutatkozó felvízi vízszintek üzemvízszintek, amelyek az érkező dunai árhullámmal érintett időszakban megemelkedtek, de azon kívül végig üzemvízszint körüli értékű. A mindenkori szabályozással lehetőség szerint áramlási problémák elkerülésével törekszik Igazgatóság a fenti sióagárdi zsilipek nyitottságát biztosítani.

 


„A következő kérdésem túlnyúlik Tolna megye határain. Az extrém csapadékos nyár ellenére a Balaton optimális szabályozási szintjének ismeretében csak 2014. szeptember 03. napján 45 napos késéssel kezdték el tó vízszintszabályozását.
Mi volt az oka a 45 napos késésnek?”

 

A rendelkezésre álló információk és a reális alternatívák ismeretében kijelenthetjük, hogy nem késve kezdtük el a vízeresztést a Balatonból. A Balaton sok éves (1924-től kezdve vannak hiteles adatok) természetes vízkészlet változása június, július, augusztus és szeptember hónapokban negatív (több a párolgás, mint a hozzáfolyás), az ebben az időszakban bekövetkező összes vízszintcsökkenés átlag értéke -13,5 cm. Azaz a nyári hónapokban a legritkább estben kerül sor vízeresztésre. A sokéves átlagtól durván eltért az időjárás 2014 nyár végén (igaz nem is volt igazi nyarunk).

Minden előrejelzés annyit ér, amennyire pontosak a bejövő adatok, ebbe a legnagyobb bizonytalanság a mi esetünkben a csapadék, aminek az előrejelzése csupán 5 napra megbízható.

A Balaton a maga 2 km3 térfogatával egy igen "tehetetlen" rendszer, hiszen a vízszint szabályozására csak a leeresztés eszköze áll rendelkezésre (érdemi tározásra a vízgyűjtőn nincs lehetőség), ami maximális zsilipnyitás esetén is csak 7 mm-t tud egy nap alatt csökkenteni. Ez az érték soha nem ennyi, hanem a hozzáfolyás csökkenti. Azaz, ha egy vízszintet be akarok állítani, akkor 2-4 hónapra előre, kell gondolkozni, amit jól csak jó előrejelzéssel lehet végrehajtani.

Hogy milyen nehéz ez a döntés arra egy példa:

2014. júliusban az OMSZ előrejelzés alapján átlagos csapadék és átlag alatti hőmérsékletű őszre kellett volna számítanunk. Ehelyett szeptemberben-októberben a sokévi csapadékátlag 200%-a hullott le. Hiába nyitottuk ki a zsilipet szeptember 3.-án, még ma is 114 cm a vízállás, miközben több mint 600 millió m3 vizet engedtünk eddig le, ami 1 méteres vízszintnek felel meg. Fontos megjegyezni azt is, hogy a napokban is két újabb árhullám vonult le a Zalán, aminek zöme jelenleg még a Kis-Balatonban tározódik (a Kis-Balaton védelmi rendszeren II. fokú belvízvédelmi készültség van jelenleg is érvényben).

A fentiek alapján egyértelműen rögzíthetjük, hogy igen szélsőséges időjárású nyár végén, őszön és télen vagyunk túl, így most utólag már könnyű azt mondani, hogy "megkésett" volt a vízeresztés megkezdése. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban megszokott havi vízállás előrejelzés helyett már tavaly ősz óta heti előrejelzések készülnek, 4 időjárási helyzetkép feltételezésével (átlagosnál szárazabb, átlagos csapadék, átlagot meghaladó csapadék, OMSZ havi előrejelzése szerint) a Balaton várható vízállására.

Amit biztosan mondhatunk, az az, hogy a lehető legnagyobb előrelátással szabályozott vízeresztéssel azt szeretnénk biztosítani, hogy a nyári szezonban a Balaton vízállása az üdülési érdekeket minél jobban kielégítse.


„Az utolsó kérdéseimmel arra keresem a választ, vajon mi az oka annak, hogy Nagydorog térségében nyári aszályos időszakban a Nádor-csatorna (Sárvíz) vízszintje (a Baltihoz viszonyítva) több mint egy méterrel magasabbra mérhető mint a Sió-csatornáé?
A vízügy tervez-e valamilyen intézkedést ennek megszüntetésére a közeljövőben?”

           

A Nádor és Sió vízállása között több tényező is közre játszik, viszont az egyik, hogy a Nádor csatornán a Dalmand Zrt. öntözés célú vízkivételezéssel, vízjogi engedéllyel rendelkezik, amely vízkivételezés érdekében duzzasztással, magasabb vízszinttel vízteret hoz létre, amely akár Nagydorogig is érvényesül.

De többek között sajnálatosan az is elmondható, hogy a Nádor csatorna feliszapolódott, amely szintén közrejátszhat a jelzett vízszintek közötti szinteltérés nagyságában.

 

 

Székesfehérvár, 2015. február 12.

 

Dr. Csonki István
igazgató 

Beke Zsolt
szakaszmérnökség vezető

Utolsó módosítás: 2015. február 12., csütörtök 14:56