Sió-csatorna Siófok és Kapos torkolat közötti szakasza: 04.NMT.01
Sió-csatorna Kapos torkolat és Nádor-csatorna torkolat közötti szakasza: 04.NMT.02
Sió-csatorna Nádor-csatorna torkolat és Sió-árvízapu közötti szakasza: 04.NMT.03
A Sió-csatorna nagyvízi mederben található ingatlanokat és a zonációt szemléltető rajzok
A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998-2013 között azt bizonyítják, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét és lefolyási viszonyait.
A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.
A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet intézkedik.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások közül a fenti jogszabály a Sió-csatorna vonatkozásában írja elő nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció készítését, a csatorna három különböző szakaszára.
A Sió-csatorna 3 db nagyvízi mederkezelési tervdokumentációját a Smaragd GSH Kft. és a HYDROInform Bt. alkotta „Sió 2014 Konzorcium” készítette el.
Az elvégzett tervezési feladat és a jövőben elvégzendő intézkedési javaslatok megfogalmazása mellett fontos kiemelni, hogy a tervkészítés feltárta azokat a hiányosságokat, amelyeket a jövőben célszerű pótolni a vízilétesítmény egységes kezelése, üzemeltetése és a védőképesség biztosításának és javítása érdekében.