Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Központi telefonszám: +36 22 514 000
A fejlesztés előzményei
A Séd-Nádor-Gaja a Közép-Dunántúl legjelentősebb egybefüggő vízrendszere. A Dunántúlon már a középkor elején foglalkoztak a vizek hasznosításával, kártételei elleni védekezéssel.
A vízrendszer rendezése a XVIII. században kezdődött lecsapolási munkákkal. A Gaja-patak vízgyűjtőjén Fejér megyében található Fehérvárcsurgói-tározó az 1970-72-es évek között épült meg a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként, a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartására. A tározó hasznosítási célja időközben megváltozott: az árvízcsúcs-csökkentő funkció mellett kialakult a tározó jóléti használata, emellett a Nádor-csatorna vizének mezőgazdasági célú hasznosításához a vízminőség javítása érdekében – ún. higítóvíz biztosításával – a tározóból vízpótlás is történt. A tározó funkciójának és műszaki állapotának felülvizsgálatát alapvetően a megépítés óta eltelt több mint 40 év időszerűvé tette.
Az európai uniós támogatási rendszerek céljait szem előtt tartva a nagytérség rehabilitációjára 2004-ben előzetes megvalósulási tanulmány készült. A célkitűzés egy komplex területfejlesztési program megvalósítása volt, az alábbi célok teljesülése révén:
A megfogalmazott területfejlesztési elképzelésből egy szelet a „Séd-Sárvízi-Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja” tárgyú KDOP-4.1.1/D-09-2009-0001 azonosítószámú regionális fejlesztési program keretében nyert támogatást. A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 2012-ben. A projekt megvalósítás összköltsége: 1.207.403.054 Ft.
A területfejlesztési program következő lépéseként, a vízrendszer további fejlesztése érdekében a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt keretében a Gaja-patakon létesült Fehérvárcsurgó-tározó árvízvédelmi fejlesztésére kerül sor.
A tározó bővítésének szükségességét és időszerűségét indokolja egyrészt a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025", mely szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.
Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május-júniusi időszak és a
2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt: a Fehérvárcsurgói-tározóban
2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m3 víz betározására került sor, ekkor a vízeresztés mértéke május–júniusban közel 17 millió m3 volt. Ez a Velencei-tó vízkészletének mintegy 41%-a.
2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m3 vízmennyiséget tartott vissza a tározó.
A jelentős mértékű vízvisszatartások miatt a Gaja-patakon kisebb mértékű árhullámok vonultak le, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát az esetleges elöntésektől.
Fehérvárcsurgói-tározó
A Fehérvárcsurgói-tározó a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként Fehérvárcsurgó községtől NY-ra, a Gaja-patak un. Vaskapu szurdoka felett kiszélesedő völgyszakaszon az 1970-72 években épült meg. A tározó helyén eredetileg a termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el, valamint három malom is működött a tó vízellátását biztosító Gaja-patakon (ezeket később a tározó létesítése miatt elhagyták, majd lebontották). Az ország egyik legszebb természeti környezetben lévő tározója 1973 óta üzemel. A környékbeli dombokról, hegyekről gyönyörű kilátás nyílik a tározóra. A térség a túrázást kedvelők körében is népszerű úti cél, ugyanis a tározó és a Gaja-völgy az Országos Kéktúra útvonal része.
A tározó mai helyén, a Vaskapu szurdokban történő víz visszatartás, tározás gondolta nem a XX. században született meg, hanem több évszázados múltra tekint vissza. A Kopaszhegy és Vaskapuhegy közötti szűkületben a Római Birodalom uralma alatt 2. században épült meg az első völgyelzárás kb. 4 m széles és 2,5 m magas kőrakatból. A Vaskapu név is feltehetően ehhez a kőgáthoz fűződik, ez azonban csak feltételezés. A felduzzasztott patakot korábban víznyerésre és fürdési célokra használták. A középkorban, a török hódoltság előtti időkben - Mátyás király uralkodásakor - a római kori kőgátat is magába foglaló kb. 14 m magas földgát épült. Nem bizonyítható, hogy a török uralom alatt is működött-e a vízelzárás. Egyes vélemények szerint a törökök Székesfehérvár esetleges elárasztására kívánták felhasználni, ami csak szájhagyományban maradt fenn.
A régi gátmaradvány az ilyen jellegű műszaki műemlékek között egyike az elsőknek hazánkban. A völgyzárógát tervezése idején a középkorvégi gát maradványaival kapcsolatban műszaki és műemlékvédelmi kérdéseket is mérlegelt a tervező. A régi földgát maradványait az új völgyzárógát magában foglalja.
A tározó jelenleg 149,00 mBf. üzemvízszinten 140 ha területen helyezkedik el mintegy 5,25 millió m3 vízmennyiég betározásával. Árvízszinten 154 balti magassághoz tartozó vízfelülete 223 ha, térfogata 14,25 millió m3. Átlagos mélysége 6-8 m, legnagyobb vízmélysége pedig 14-15 m.
A Fehérvárcsurgói-tározó az ország egyik legjobb horgászvize, ahol egyedülállóan gazdag a halállomány. Híres horgászhely, a benne élő halak rekordfogásokat ígérnek (harcsa: 218 cm, 77 kg), de minden évben fognak kapitális halakat, főleg harcsát. Halfajok: csuka, ponty, keszeg, balin.
A projekt bemutatása
A Fehérvárcsurgói-tározó amellett, hogy biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, lehetőséget biztosít a többlet vízigények kiszolgálására is. Az utóbbi évek szélsőséges, csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került. A tározó árvízvédelmi fejlesztése révén javíthatók a dombvidéki vízgazdálkodás feltételei és nő a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet mennyisége.
A tározó bővítését követően nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások.
A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetésének, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követése érdekében a tározó vízgyűjtő területén a csapadékmérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása is megtörténik.
A projekt kitűzött célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a karsztvízzel, a bel- és csapadékvízzel mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését.
Ezen célok elérése érdekében az alábbi főbb projektelemek valósulnak meg:
A fejlesztés szükségessége valós társadalmi/gazdasági igényeken alapul, megvalósulásával javul a térség vízkárvédelme, nő az ár- és belvízvédelmi biztonság, valamint a vízvisszatartás megvalósításával mind mennyiségi, mind minőségi értelemben javul a vízrendszer vízkészlet-gazdálkodása.
A várható eredmények számszerűsíthető mutatói
Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak hosszának változása:
A mértékadó vízhozamtól megvédett állandó lakosok száma 25.856 fő
A hasznos tározótérfogat növekedése 6.550.000 m3-re
A bővítést követően rendelkezésre álló vízmennyiség 15 millió m3/év
A várható eredmények nem számszerűsíthető mutatói
A Fehérvárcsurgói-tározó vízhasznosítási célú bővítése hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatornán a vízszolgáltatás biztonságát, az üzemeltetés rugalmasságát, illetve lehetővé teszi újabb vízigények kielégítését, úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. Lehetővé válik a téli-tavaszi – várhatóan megnövekedő – lefolyás átmeneti befogadása, tárolása és az egyre szárazabbá váló nyári időszakokban történő felhasználása.
A tározóban kiépítendő fenékszigetelés jelentős mértékben elősegíti a karsztvizek vízminőségének megóvását.
Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak megvalósulásával, valamint a tározó egyéb elemeinek korszerűsítésével, a létesítmény hosszú távú biztonságos üzemelést, további minimum 50 éves élettartamot garantál.
A maximális üzemi vízszint egész évben tartható, mert a maximális árvízszintig betározható mennyiség elegendő az árhullámok biztonságos transzformálására, az árhullám hosszabb idő alatt, de kisebb csúcsértékű, egyenletesebb vízhozammal történő lebocsájtásával.
A tározó vize kiváló minőségű, ezért hígítóvízként használható fel a térség szennyvizeinek befogadójaként működő Nádor-csatornán esetleg bekövetkező havária esetén.
Vízkészletgazdálkodási szempontból javul a vízrendszer állapota, erősödik a tározó alatti Gaja szakasz és a Nádor-csatorna „zöldfolyosó jellege”, javul a vízhez kötődő szárazföldi élőlények élettere. A helyi növény- és állatvilág gazdagítása mellett kedvezőbb környezetet biztosít a vonuló madarak számára is.
A fejlesztési elképzelés megvalósulása esetén a kialakított önálló monitoringelem egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válik.
A korszerű előrejelző rendszer kiépítése lehetővé teszi az árvizek időszakos visszatartását a tározóban a Gaja-patak és a Nádor –csatorna mentesítése érdekében, így jelentősen javul a vízrendszer árvízvédelmi biztonsága.
A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt, 2.124.383.190 forint támogatási kerettel.
A Kormányhatározat a projekttel szembeni szakmai elvárásként a tározói kapacitásbővítését fogalmazta meg az árvízi biztonság és a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának érdekében.
A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi valósítja meg.
A projekt fizikai befejezésének határideje: 2021. február 28.
További információk a projekt honlapján: sednadorgaja.ovf.hu
Kivitelezés
A Fehérvárcsurgói-tározó bővítésének kivitelezési munkái 2018. szeptember 6-án kezdődtek az előkészítő munkákkal. A 2019. évre ütemezett feladatok teljesítése a tervek szerint haladt, rendkívüli időjárási körülmények nem hátráltatták a kivitelezési munkákat. Befejeződött a völgyzárógát átépítése, a kereszttöltés építéséhez szükséges földmunkavégzés, a szivárgórendszer rekonstrukciója és az oldaltöltés vízoldali burkolatának kialakítása.
A monitoring rendszer részeként a vízleeresztő műtárgyon egy korszerű csapadékradar kerül majd beüzemelésre, amely az üzemirányítási rendszer fő elemeként a jövőben a tározó biztonságos üzemeltetését szolgálja a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzésével. Idén megkezdődik a gátőrház felújítása is. 2020 évben az ütemezésnek megfelelően folytatódnak a kivitelezési munkák a vízleeresztő, és a fenékleürítő műtárgyak átépítésével.
A kivitelező az egyes projektelemek megvalósításának ütemezését a továbbiakban is úgy tervezi, hogy az ahhoz szükséges vízszintek ne okozzanak kárt a tározó horgászati célú hasznosításában.
Völgyzárógát mentett oldali erősítése, lehumuszolás, szivárgó építése
Völgyzárógát mentett oldali erősítése
A fenékszigetelés bővítéséhez a fogadófelület elkészítése, a tározó nyugati oldalán
Fenékszigetelés építése, bentonitpaplan fektetése
50 cm vastag kőszórás építése geotextíliára
Fenékszigetelés fenntartó út építése
Oldaltöltés vízoldali burkolatának bontása
Oldaltöltés lábazati borda építése
A keresztgát területének rendezése
Vízállások
Árvízvédelmi készültségek
Belvízvédelmi készültségek
Elérhetőség
Állások
Webkamerák
Letöltések
Galéria
ONLINE Gátfelhajtási engedély