Események

Korábbi események
Tartalomfelelős: Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, osztályvezető

Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére (KEHOP-1.3.0-15-2017-000018)

2019. április 01., hétfő 15:43

Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére - KEHOP-1.3.0-15-2017-00018

A tó vízszint-szabályozásának érdekében 1863-ban Siófokon épített fazsilip korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében. Nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében jelentős változást okozott azzal, hogy lehetővé tette a Balaton vízszintjének hatékony szabályozását. A zsilip megépítéséig a Balaton vízszintjét a klimatikus viszonyok határozták meg, a vízszint ingadozása akár a 3-5 m-t is elérhette. A vízszint-szabályozó zsilip megépítését követő jelentős vízszint-csökkentés miatt a tó térfogata a felére csökkent, ezáltal a tó körüli mocsarak (a Zala folyó alsó szakaszán is) gyakorlatilag szárazra kerültek, a szabad vízfelületek eltűntek. A tó vízszintjének szabályozásával párhuzamosan pedig megkezdődött a betorkolló vízfolyások rendezése, a Balaton partvonalának kiépítése, a környező területek mezőgazdasági hasznosítása. A környező mocsarak vízminőség védő funkciója tehát éppen akkor szűnt meg, amikor a fejlődő civilizáció – urbanizáció, növekvő idegenforgalom, ipari fejlődés, intenzív mezőgazdaság – a tóba folyó vizek minőségét folyamatosan rontotta.

A vízminőségi problémák felderítésére a világon egyedülálló mérési program indult a Zala- folyón. Ennek keretében sor került a vízhozam, valamint az összes nitrogén és az összes foszfor terhelés mérésére, illetve teljeskörű felszíni víz vizsgálatok is folynak. Ezen kívül már évtizedek óta nagy gyakorisággal vízminőségi vizsgálatok történnek a tó teljes vízgyűjtő területén. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a Zala vízgyűjtőről származó terheléseken túlmenően jelentős terhelések érték a tavat az északi és déli parti részvízgyűjtők kisebb-nagyobb vízfolyásain keresztül, illetve közvetlen hozzáfolyással is.

Mindezek hatására a Balaton védelmében és a vízminőség javítása érdekében számos intézkedés valósult meg, amelyek eredményeként a Balatont érő külső terhelés jelentős mértékben lecsökkent. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) kiépítésével sikerült a Zala vízgyűjtőjéről érkező terhelés jelentős hányadát visszafogni. Emellett jórészt kiépült a parti települések gerinccsatorna hálózata és a szükséges szennyvíztisztító kapacitás, továbbá megszűntek vagy korszerűsítésre kerültek a korábban jelentős terhelést okozó állattartó telepek is. Csökkent a műtrágya felhasználás, így a mezőgazdasági területekről származó diffúz terhelés is. Több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények (nádas szűrőmezők, sankolók) épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. A projekt keretében ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója történik meg, hogy funkciójukat a jövőben is maradéktalanul be tudják tölteni.

Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el. A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő tartózkodási idő és a növényzet tápanyagfelvétele miatt a szűrőmezőről kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádas szűrőmező reaktiválásával a tápanyag visszatartás hatásfoka és ezáltal a vízminőségvédelmi funkció számottevően javul.

További hat kis vízfolyás (Örvényesi-séd, Burnót-patak, Lovasi-séd, Kéki-patak, Eger-víz Cinege) torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, valamint sor kerül a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációjára is.

Emellett a vízkormányzási feladatok hatékony ellátása érdekében a Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi.

A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások létesülnek.

A beruházást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg.

A Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt, 5,14 milliárd forint támogatási kerettel.

Támogatási szerződés hatályba lépése: 2018. január 4.

A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: 2023. október 31.

További információ: balatonvizminoseg.ovf.hu

Utolsó módosítás: 2023. február 03., péntek 19:14