Események

Korábbi események
Tartalomfelelős:

Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009

2017. február 07., kedd 13:39

Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009

Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyre többször kell számítani olyan heves, sok esetben lokális csapadéktevékenységre, melyek villám árvizek kialakulását eredményezik a vízfolyásokon. Az elmúlt 10 év alatt három évben (2005., 2010., 2014.) fordult elő olyan heves csapadék tevékenység, amely szükségessé tette helyi vízkárelhárítási készültség elrendelését és védekezési tevékenység végzését a Szent László-patak melletti településeken.

A Szent László-patak Komárom-Esztergom megyében Héreg település közelében ered és a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása. A Gerecse hegységben, ~ 350 mBf-i magasságban több kisebb forrásból eredő vízfolyás összetorkollásától kezdődő, hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül Komárom-Esztergom megye Tarján, valamint Fejér megye Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr, Ercsi települések közigazgatási területén, míg Beloiannisz közelében érkezik befogadójába.

Befogadója a Váli-víz balpart 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km.

Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 325 km2. A terület vízháztartása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, amelyet a halastavak vízvisszatartó hatása némiképp módosít. Az évi árhullámokat a kora tavaszi hóolvadás és a kora nyári esőzések idézik elő. A meder kisesésű, közepesen beágyazódott, gyorsan feliszapolódó tulajdonságú, a felső szakaszon – Csabdi külterületén – ősmeder jellegű. Állandó vízmennyiséget szállító mellékággal nem rendelkezik.

A Szent László-patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. A meder feliszapolódás általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál tapasztalható. A vízfolyás hossza mentén közel 50 db kisműtárgy található melyek funkciója és állapota nem megfelelő, ezért szükséges azok átépítése, rekonstrukciója. A fejlesztés során elsődleges szempont a régi, rossz állapotú duzzasztó műtárgyak felújítása.

A vízfolyás teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor. A Szent László-patak torkolati szakasza része a 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakasznak, ezért a Duna projekt megvalósítása keretében a Szent László-patak 0+000 - 4+735 km szelvények között bal parton a meglévő töltés magassági és keresztmetszeti hiányosságai kerültek megszüntetésre, továbbá aszfalt út létesült a töltéskoronán.

 

Szent Laszlo-patak vizgyujto terulete

Szent László-patak vízgyűjtő területe

 A projekt céljainak meghatározása

A „Szent László-patak rehabilitációja” projekt célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a bel-, és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését. A vízfolyás mederrendezésének hatására a mezőgazdasági területek mellett a belterületek is mentesülnek a dombvidéki területekről levonuló árhullámok káros hatásaitól.

A csabdi záportározó létesítésével az alatta elhelyezkedő területek vízkár veszélyeztetettsége csökken.

A vízfolyás rehabilitációja hozzájárul a vízfolyás természetes jellegének helyreállításához, a védett természeti értékek, élőhelyek, állatfajok védelmére kijelölt területek fennmaradásához, megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul, a kistérség ökoturisztikai vonzereje nő.

A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetését, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követését szolgálja a vízgyűjtő területen a csapadékmérő, vízszint észlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása.

A fenntartó utak és sávok jókarba helyezése után a fenntartási és védekezési feladatok könnyebben elvégezhetőek.

A projekt várható eredményei

A műszaki beavatkozások hatására csökken a helyi vízkárok valószínűsége és mértéke:

§  A csabdi záportározóba nagycsapadékok idején betározható vízmennyiség 300.000 m3.

§  tározóépítés és meder rehabilitáció hatására a mértékadó vízhozamtól megvédett települések száma: 6.

§  A tározóépítés, átalakítás és meder rehabilitáció hatására a mértékadó vízhozamtól megvédett lakóterületek nagysága 0,55 km2 (55,18 ha).

A mértékadó vízhozamtól megvédett állandó lakosok száma 1 353 fő.

§  A mértékadó vízhozamtól megvédett főközlekedési utak hossza 1,935 km, közutak hossza 6,912 km.

A projekt tervezett elemei:

Mederrendezés

-          24.018 fm hosszon mederrendezés

Fenntartó utak kialakítása

-          4.700 fm hosszon új, szilárd burkolatú fenntartó út kiépítése, mely egyben alapul szolgál egy jövőben megvalósuló kerékpárút fejlesztési programnak.

-          22.500 fm hosszon meglévő fenntartó utak jókarba helyezése.

Műtárgy rekonstrukció, építés

A fejlesztés során elsődleges szempont a régi, rossz állapotú műtárgyak felújítása. A meglévő műtárgyak rekonstrukciója során szükséges a korszerűsítés mellett az üzemrend felülvizsgálata. A projekt keretein belül megvalósul:

-          4 db duzzasztómű felújítása

-          42 db oldalműtárgy felülvizsgálata, rekonstrukciója

-          A hidak védelmére hídalap biztosítások, a hidak környezetében mederburkolatok javítása, kialakítása.

-          A Szent László-patak 44+210 km szelvényében a szükséges vízátvezető képesség biztosítása érdekében a Mányi úti híd átépítése.

Tározó építés, halastó műtárgy felújítás

-  Csabdi záportározó megépítése

- Bicskei I. számú halastó megkerülő csatorna, árapasztó csatorna és a tiltó felújítása a mányi úttal párhuzamos szakaszon.

-  Továbbá szükséges a vízfolyáson üzemelő halastavak műtárgyainak felülvizsgálata, szükség szerinti korszerűsítése.

Bicske belterületének árvízvédelmi fejlesztése

Bicske belterületén árvízvédelmi mű építése a betorkolló árkokon új műtárgyak építésével, illetve a meglévő műtárgyak felújításával a 42+243 – 43+325 km szelvények között, mindkét parton 1.114 fm hosszon.

Növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása

-        10 km hosszon a medret kísérő növényzet telepítése, a parti zonáció helyreállítása.

Monitoring rendszer fejlesztése

-          1 db hidrometeorológiai/csapadékmérő állomás telepítése és távjelzősítése.

Az új állomás összekapcsolása szükséges a „Váli-víz vízrendezési feladatai” című projekt keretében megvalósuló monitoring rendszerrel.

Mederőrtelep rekonstrukciója

Martonvásári mederőrtelep korszerűsítése:

- tetőszerkezet felújítása

- fűtésrendszer korszerűsítése

hőszigetelés készítése

teljes közmű felújítása

nyílászárók cseréje

A projekt kapcsolódása a Víz Keretirányelv célkitűzéseihez

A Víz Keretirányelvnek (VKI) alapcélja, hogy meghatározott keretet adjon a vizek védelmének. A hazai vizek jó állapotának elérésére, illetve megőrzésére vonatkozó intézkedések alapján meghatározható egy olyan távlati stratégiai célrendszer, amely egyrészt egy vízgazdálkodási politika alapját jelentheti, másrészt alárendelve a jó állapotra vonatkozó átfogó célnak jelzi, hogy az intézkedések hatására a vízgazdálkodásban milyen állapotokat akarunk elérni.  A távlati stratégiai célokat fogalmazza meg a tervezés második szintjén a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT).

A Terv célul tűzte ki a Szent László-patak teljes hosszára vonatkozóan a jó ökológiai potenciál elérését. A teljesítéshez szükséges jelentős anyagi ráfordítás miatt, a jó potenciál elérése a Terv szerint 2027. év utánra tehető.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott intézkedések szorosan kapcsolódnak a KEHOP-1.5.0 „Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése” című pályázati felhívás célkitűzéseihez. Megvalósulásuk segíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítását, valamint az árvizek kártételei elleni védekezés feltételeinek javítását is.

A Szent László-patak rehabilitációja projekt megvalósításával számos, a VGT-ben előírt intézkedés hajtható végre, melyekkel lehetővé válik a víztest jó potenciáljának elérése a kitűzött céldátumra.

A projektben szintén fontos szerepet kap a fenntartó utak megfelelő nyomvonalon történő kialakítása, ezáltal javulnak a vizek kártételei elleni védelem feltételei, a fenntartási és védekezési feladatok könnyebben elvégezhetőek.

A projekt megvalósulása a környező települések számára tájesztétikai szempontból értékhordozó, segíti az esztétikusabb települési környezet kialakulását, a zöldfelület növekedését, az életminőség javulását, valamint hozzájárulhat a települések oktatási, turisztikai, szabadidős célkitűzéseinek megvalósításához is.

Az árvizek kártételei elleni védekezést szolgálja a csabdi záportározó megépítése.

A projekt és egyben a VGT intézkedések megvalósítása során a Szent László-patak árvizeinek kártételei elleni védelme mellett rendkívül hangsúlyos szerepet kap a vízfolyás ökológiai állapotának javítása. A vízszállító képesség helyreállításán túl fontos szerepet kapnak a vízjárást javító és az ökológiai kisvíz megóvását biztosító intézkedések is.

A projekt keretében a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújításával, a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálatával, megfelelő működtetésével jelentősen csökkenthetők a műtárgyak vízjárásra gyakorolt kedvezőtlen hatásai. Szintén a vízjárást javításához kapcsolódik a vízfolyáson üzemelő halastavak műtárgyainak felülvizsgálata, azok szükség szerinti korszerűsítése. Az intézkedések megvalósításával javul a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. Az intézkedések hozzájárulnak a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és az újonnan jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok pedig a jövőben biztonsággal kielégíthetővé válnak.

A projekt kapcsolódása a Kvassay Jenő Tervhez

A Kvassay Jenő Terv az alábbi jövőképet vázolja fel és tesz javaslatot:

A vízvisszatartás lehetővé teszi az érkező vizek tározását vízhasznosítási célokra, valamint a károsan nagy vízmennyiség késleltetett, biztonságos levezetését. Ezzel az igények változásához igazodó, rugalmas készletgazdálkodást tesz lehetővé.

A vízkárelhárítás hangsúlya áthelyeződik a költséges és kiszámíthatatlan veszélykezeléstől, a kiszámítható és tervezhető megelőző intézkedések irányába. Ezzel kockázat megelőző ár- és belvízvédelem alakul ki a mai elsősorban vészhelyzet elhárító tevékenységből.

A Szent László-völgy páratlan természeti adottsága, hogy gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, hasznosításuk azonban elmarad a lehetőségektől. A területen élőket meg kell óvni a vizek kártételeitől és a vizet, mint sokarcú elemet a vízgyűjtőn élők szolgálatába kell állítani. Mivel a Szent László-patak rehabilitációja projekt keretén belül javasolt műszaki beavatkozásokkal nő vízkár biztonság, ezért a fejlesztési elképzelés összhangban van a Nemzeti Vízstratégiával.

A projekt kapcsolódása a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégához

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia átfogó céljai között szerepel az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme. Fontos a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek alapja az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása és az ehhez elengedhetetlenül fontos életmódváltás, szemléletformálás.

Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése is része a megújuló stratégiának, amelyre alapozva Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia épült a dokumentumba. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés, az egészségügy, az energetika, a turizmus és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét és kockázatait, a lehetséges cselekvési irányokat.

Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára. A kockázat mértéke bizonytalan, függ a bekövetkezés valószínűségétől és súlyosságától. Az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva, igen súlyos következményekkel járó hatásokhoz alkalmazkodni akkor is indokolt lehet, ha a bekövetkezés valószínűsége alacsony. Az alkalmazkodás csökkenti a kockázatot, a sérülékenység kivédhető vagy minimálisra szorítható. A vízgazdálkodás vonatkozásában az alkalmazkodás rövid távú cselekvési irányai között szerepel többek között:

a Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása a vizeink jó minőségi és mennyiségi állapotba hozatala érdekében,

- a vízelvezető vízrendezési gyakorlat helyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése,

a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatok csökkentése,

indikátor-, és monitoring rendszer kialakítása és fejlesztése, amivel nyomon követhetők az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásai.

A vízfolyás rehabilitációja a dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítását tűzi ki célul, tehát összhangban vannak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel.

A projekt kapcsolódása a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz

A 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai közé tartozik az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata. A Szent László-patak rehabilitációjával megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul, a kistérség ökoturisztikai vonzereje nő.

A projekt kapcsolódása a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” (KEHOP-1.5.0-15-2016-00006) projekthez

A „Szent László-patak rehabilitációja” projekt szervesen kapcsolódik az 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített „Váli-völgy vízrendezési feladatai” című kiemelt projekthez (azonosító: KEHOP-1.5.0-15-2016-00006).

A Szent László-patak 325 km2 vízgyűjtő területe része a Váli-víz 657 km2-es vízgyűjtő területének, ezért a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” című projekten belül a Váli-völgy vízrendszer egészére vonatkozó monitoring fejlesztési terv készült. A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetését, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követését szolgálja a teljes vízgyűjtő területen csapadékmérő, vízszint észlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása, és a főműveken vízminőségi monitoring helyek kiépítése. A fejlesztési elképzelés megvalósulása után az önálló monitoring elem egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válik.

A Szent László-patak rehabilitációja projekt a 1717/2016. (XII.5.) Kormányhatározattal módosított Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. sz. mellékletében nevesített kiemelt projekt, 1,5 milliárd forint támogatási kerettel.

Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

 

A támogatási kérelem 2016. december 21-én benyújtásra került az Irányító Hatósághoz, KEHOP-1.5.0-15-2016-00009 projekt azonosítóval a kérelem elbírálása folyamatban van.

További információk a projekt honlapján: http://szentlaszlopatak.ovf.hu/

Utolsó módosítás: 2018. május 17., csütörtök 15:19