Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Központi telefonszám: +36 22 514 000
Folytatódik a Szent László-patak rendezése a fenntartható vízgazdálkodás jegyében.
A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása. A patak a Gerecse hegységben, Héreg település közelében több kisebb forrás összetorkollásából ered. Hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül a Komárom-Esztergom megyei Tarján, valamint a Fejér megyei Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi települések közigazgatási területén.
A mintegy 600 km2 területű, 3,5 m átlagmélységű Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava, amely hazánk nyugati részén, a Dunántúli-középhegység DK-i lábánál található. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal képződménynek” számít, kora 18–22 ezer évre becsülhető. A tó medencéje tektonikus hatásokra, térben és időben szakaszosan süllyedve alakult ki. Vízfelülete 600 km2, partvonalának hossza – beleértve a kikötőket és mólókat is – 235 km, víztömege 2 milliárd m3.
Az „Átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon” című, KEHOP-1.1.0-15-2017-00012 azonosítószámú projektben beszerzésre kerülő eszközök, műszerek alkalmazásával megvalósuló monitoring tevékenység célja az emberi életminőség, az élhető környezet fenntartható biztosítása. Ezáltal a projekt hozzájárul a Balaton ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszere sérülékenységének, illetve alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez, segít válaszokat adni arra, hogy ezek milyen mértékben következnek globális és helyi változásokból. Ezek elemzésével dolgozhatók ki megfelelő adaptációs intézkedések. A projekt nyomon követi a folyamatosan változó éghajlati hatásokat is, amelyek befolyásolják a tó vízminőségét, vízmennyiségét és ökológiai állapotát.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumot alkotva a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint az illetékességi területére eső, állami felelősségi körbe tartozó környezeti kármentesítési feladatok végrehajtójával támogatást nyert a Szekszárd K-i részén kialakult felszín alatti klórozott szénhidrogén szennyezettség felszámolására a KEHOP-3.3.0 kódszámú „Szennyezett területek kármentesítése” tárgyú pályázati konstrukció keretében.
A projekt célja a vízszintszabályozás és az éghajlatváltozás közötti összefüggés vizsgálata, a KEHOP céljaihoz kapcsolódó áramlástani modell megalapozása a Balaton mederanyag mennyiségi és minőségi felmérésével, a Balaton megváltozott (emelt vízszintű) üzemrendjének hatásvizsgálata környezeti hatástanulmány összeállításával.
A Váli-víz a Vértes hegységben, Komárom-Esztergom megyében ered, közel a megyehatárhoz.
A Váli-víz völgye a Dunántúli-középhegységben található, és a Velencei-hegység északi peremén, valamint a Vértes-hegység DK-i peremén húzódik. Felső része hegyes, dombos, az alsó szakasz síkvidék jellegű és a Duna mértékadó árvízszintjéig visszatöltésezett. A patak délkeleti irányban, Óbarok, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál, Kajászó és Baracska mellett halad el és Ercsi alatt ömlik a Dunába. Teljes hossza 52 km, melynek alsó 48,57 km van a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében.
Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009
Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyre többször kell számítani olyan heves, sok esetben lokális csapadéktevékenységre, melyek villám árvizek kialakulását eredményezik a vízfolyásokon. Az elmúlt 10 év alatt három évben (2005., 2010., 2014.) fordult elő olyan heves csapadék tevékenység, amely szükségessé tette helyi vízkárelhárítási készültség elrendelését és védekezési tevékenység végzését a Szent László-patak melletti településeken.
A Dunántúl közepén terül el Közép-Európa legnagyobb területű természetes sekélyvízű tava, a Balaton. Viszonylag "fiatal" képződmény, kora 18-22 ezer évre becsülhető.
A tó eredetileg a Sió vízfolyás vízgyűjtő területének része volt. A siófoki vízszintszabályozó zsilip (leeresztő zsilip) megépítését követően, a tó igen jelentős tározó hatásának következtében azonban a Balaton elméletileg is és gyakorlatilag is önálló vízgyűjtővé vált, a Zala folyó vízgyűjtőjével együtt. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és a kisebb patakok adják.
A projekt célja a Fehérvárcsurgói-tározó kapacitás növelése, ami lehetővé teszi a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet visszatartását. Az utóbbi évek csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe – a nagyvizek visszatartása révén – újfent előtérbe került.
A projekt célja a Velencei-tó vízkészletével történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása, a tó vízminőségének fenntartható javítása, a part menti területek természet-közeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel a Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelő jó ökológiai állapot fenntartható elérésének biztosítása.
Vízállások
Árvízvédelmi készültségek
Belvízvédelmi készültségek
Elérhetőség
Állások
Webkamerák
Letöltések
Galéria
ONLINE Gátfelhajtási engedély