A Balaton természetföldrajzi leírása

A Balaton hazánk nyugati részén, a Dunántúl közepén fekszik. A tó, területét illetően Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal" képződmény, kora 18-22 ezer évre becsülhető.
Felülete kereken 600 km2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km. Víztömege mintegy 2 milliárd m3, átlagos mélysége 3,3 m.

A tó és környéke páratlan természeti kincs, hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik. A napsütéses órák száma évente a 2000 órát is meghaladja. A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe.
Vize selymes, lágy, oxigénben dús, Ca, Mg hidrokarbonátos. A víz hőmérséklete sekély mélysége folytán gyorsan követi a levegő hőmérsékletét, ami július hónapban a legmagasabb. Nyaranta nem ritka a 23-25 oC vízhőmérséklet.
Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat - kereken 235 km. Vízgyűjtő területe 5775 km2.
Fő tápláló vízfolyása a nyugati oldalon beömlő Zala, melynek vízgyűjtő területe a teljes vízgyűjtő terület 45%-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilipen, a Sió-csatornán keresztül történik.
A Balaton általában minden évben befagy, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén).
Vissza