Szívtuk-e az izlandi vulkán hamuját?

Kitört az Eyjafjallajökull (rövidebb nevén Eyjafjöll) tűzhányó Izland déli részén.
A vulkán közel két évszázados szunnyadás után idén március 21-én aktivizálódott. Míg a márciusi kitörés kevés füstöt és látványos tűzfüggönyt produkált, addig az április 14-i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe, melyből a nehezebb, nagyobb szemcseméretek már Izland környezetében kihullottak. Európa fölött 6-10 ezer méter magasságban a hamufelhő azon része maradt, amely nagyon kicsi méretű, nehezen ülepedő, úgynevezett aerosol részecskéket tartalmazott. Ezek a lassú ülepedésnek köszönhetően nem, vagy nagyon nehezen juthattak le abba a légrétegbe, amiből levegőt veszünk.

A szakirodalom szerint az izlandi vulkán hamuja – mint bármely vulkáni hamu – nagyon apró, többnyire üvegrészecskékből áll, amelyek a magma finom elaprózódása során keletkeznek. A bazaltos üvegrészecskék ártalmatlanok, amennyiben nem nagy mennyiségben lélegzi be az ember, és nincs benne semmi radioaktív vagy mérgező komponens. A vulkáni hamu csak akkor lenne káros az egészségre, ha nagyon magas koncentrációban jelenne meg. Nagy mennyiségű por belélegzése ugyanazokat a kockázatokat okozza, mint például egy közlekedési eredetű por légszennyezés, légzőszervi- és keringési betegségeket és tüneteket idézhet elő.

A kitörést követően, a megnyugtató előrejelzések ellenére, amelyek arra utaltak, hogy a vulkáni porfelhő a légi közlekedésen kívül a közvetlen környezetünket és egészségünket nem fogja befolyásolni, az egészségügyi világszervezet (WHO) azt javasolta az európaiaknak, hogy lehetőleg maradjanak fedett helyen, amíg országuk felett átvonul a szennyezés.

Az előzetes előrejelzések alapján hazánkat április 16-án az éjszakai órákban érte el a hamufelhő.

A Levegő Munkacsoport a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adataira hivatkozva április 18-án közleményt adott ki, mely szerint: „a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban, amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben.” Véleményük szerint az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot.

A felügyelőség által működtetett 6 mérőállomás mérési adatai nem támasztották alá a hamufelhő okozta szennyezettséget a közvetlen környezetünkben. Egyik mérőállomás (Ajka, Veszprém, Balatonalmádi, Várpalota, Székesfehérvár, Dunaújváros) esetében sem volt a porkoncentrációt tekintve olyan időbeni lefutás április 16. estétől április 18. reggelig, amely a vulkáni hamuból származó rendkívüli szennyezettségre utalt volna.






Látható, hogy az április 14-16-ig mért koncentrációkkal összehasonlítva az április 16-18 között mért koncentrációkat, a lefutásában nincs szignifikáns eltérés, még úgy sem, hogy a hét eleje még esős volt, a péntek szombat pedig már száraz időt hozott, amely befolyásolhatja a porkoncentrációt alakulását.

Megjegyzendő azonban, hogy az ország keleti területein, illetve a fővárosban működő néhány mérőállomás adataiban valóban volt koncentrációemelkedés ebben az időszakban, azonban ennek okát a nagyon sok befolyásoló tényező miatt (a mérőállomás környezetének beépítettsége, környezeti közlekedési viszonyok, ipari létesítmények befolyása, helyi meteorológia, domborzati viszonyok, stb.) csak igen nagy bizonytalansággal lehet a hamufelhőre fogni. Ha az ország egész területére jellemző lett volna a kérdéses időszakban az átmeneti koncentrációemelkedés, akkor egyéb okokat vizsgálva és kizárva, nagyobb valószínűséggel mondhatnánk, hogy tényleg az „Eyjafjallajökull levegőjét” szívtuk.

Nagy Attila
Vissza