Területi rendeltetésű árvízvédelmi komplex polgári védelmi szervezet szakképzése

2009 decemberében a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkereste a Fejér Megyei Szakaszmérnökséget, hogy a területi rendeltetésű árvízvédelmi komplex polgári védelmi szervezet részére szakkiképzést és gyakorlatot rendez.
Kérték, hogy a gyakorlat keretében a szakaszmérnökség mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésben vegyen részt. Idén februárban tisztáztuk a konkrét feladatokat és kijelölésre került az adonyi helyszín.
A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy a térségben található a 04.04. Adony-Ercsi árvédelmi szakasz, és a 04.03. Adony-Ercsi belvízvédelmi öblözet.
A szakaszmérnökség szerződésben vállalta, hogy előadást tart az ár- és belvízvédekezésről, és gyakorlatban bemutatja és gyakoroltatja az árvízi jelenségek elleni védekezést.

Első nap 2010. március 26.
A délelőtt folyamán berendeztük az árvízi szakasz déli részén található nyári gáton az 5 db oktatási helyet, a szükséges anyagokkal és eszközökkel.
A délután kezdődő elméleti oktatáson a szakaszmérnökség vezetője, Kiss Jenő bemutatta az Igazgatóságot, a működési területet és a Fejér Megyei ár- és belvízvédelmi szakaszokat, öblözeteket.


Ismertetésre került az a tevékenység, amelyet az Igazgatóság, illetve a szakaszmérnökség folyamatosan végez az ár- és belvízvédelmi művek állapotának megőrzése érdekében.
Az előadás része volt a vizek kártételének kialakulása, azok előrejelzése.
Bemutatásra került az Igazgatóság védelmi szervezete, és a különböző védelmi fokozatokban végrehajtandó feladatok. Ezt követően az Igazgatóság árvízvédelmi ügyintézője,Lendvai Csaba fényképekkel és metszetekkel illusztrálta az árvízi jelenségek folyamán a magas vízállásokból a védművekben lejátszódó folyamatokat.
 Elemezte ezek következményeit és bemutatta azokat a módszereket, melyekkel védekezünk az ebből kialakuló káros hatások ellen, illetve szabályozzuk azok lefolyását.

Második nap 2010. március 27.
A helyi védelmi bizottság ülésével vette kezdetét a gyakorlati nap.
Kiss Jenő, a szakaszmérnökség vezetője bemutatta a feltételezett árvízi helyzetet, melynek része volt a védművön történő szakadás következtében bekövetkező elöntési folyamat számítógépes szimulációja. Ezen pontosan lehetett érzékelni azt a veszélyt, ami árvíz esetén Adony várost fenyegeti.
A védelmi bizottságban helyet foglalók ismertették a szakterületükön végrehajtandó feladatokat.
A védelmi bizottság vezetője, a város polgármestere, Ronyecz Péter ismertette a bizottság határozatait.
Ezzel párhuzamosan a gyakorlati helyszíneken megkezdődött a feladatok végrehajtása.
Lendvai Csaba, árvízvédelmi ügyintéző,  Smeller Tibor területi felügyelővel és a Fejér Megyei Szakaszmérnökség fizikai dolgozóival vezényelték le a teendőket. Az oktatás egy, a munkavégzés pedig négy helyszínen folyt, a főbb árvízvédelmi beavatkozások ismertetésével és gyakoroltatásával.
A helyszíneken a résztvevők 10-15 fős csoportokban váltották egymást, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mindenkinek lehetősége legyen az összes kijelölt feladat gyakorlására.

1. Oktatási hely
Ismertettük a gyakorlaton résztvevőkkel a segédőri, vészőri feladatokat, kihangsúlyozva, hogy a káros árvízi jelenségek korai észlelése, felismerése, jelentése a sikeres védekezés egyik legfontosabb alapeleme.
Megpróbáltuk tudatosítani, hogy a segédőri feladat nem abból áll, hogy lapáttal a vállon sétálgatunk a jó levegőn.

2. Homokzsák töltés


A jelenlévők (és általában ez jellemző a védekezéskor kirendelt közerőre is) azt gondolták, hogy a homokzsákok töltése egyszerű feladat.
Ám ha az ember egész nap csinálja, eléggé megterhelő fizikai munka. Nagyon lényeges, hogy a zsákot csak 1/3-ig célszerű megtölteni homokkal (lehetőleg az alsó harmadát).
Az ennél jobban töltött homokzsák a súlya miatt kezelhetetlen, - különösen, ha valaki napi 12 órában kell, hogy rakja a degeszre tömött zsákokat - és a beépítés helyén nem lehet megfelelő védművet építeni belőle.

3. Töltésmagasítás (nyúlgát pallóból, homokzsák megtámasztással)
Ez volt az első állomás, ahol a résztvevők tényleges árvízvédekezési munkát gyakoroltak.


Itt egy, a töltéskorona magasságát meghaladó árvíz elleni védművet próbálták meg elkészíteni a jelenlévők, Smeller Tibor területi felügyelő hathatós szakmai irányításával, ami a látottak alapján sikerült is.

4. Bordás megtámasztás


A következő helyszínen a töltés mentett oldali részűjének állékonyságát veszélyeztető jelenség kivédése volt a fő cél, ezt szintén sikerült teljesíteni egy impozáns bordás megtámasztással, melynek irányítója a Vízi József szivattyútelepi gépész volt.

5. Buzgár elfogás ellennyomó medencével


Az utolsó helyszínen a talán legismertebb, legtöbbször emlegetett árvízi jelenség, a töltés altalaján keresztül támadó buzgár elleni védekezést gyakoroltattuk jómagam szakmai felügyeletével, irányításával. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ez is jól sikerült.


A késő délelőtti órákban a Területi Védelmi Bizottság és a sajtó képviselői is megszemlélték az elkészült védműveket, Smeller Tiborral rövid tájékoztatást adtunk az elvégzett munkákról és a megépített művekről.


A gyakorlat végeztével a védművek viharos gyorsasággal elbontásra kerültek (ennek oka valószínűleg a közeli ebéd lehetősége volt), a homokzsákokat kiürítettük, a felhasznált anyagok visszaszállításra kerültek az Ercsi Szakaszvédelmi Központba.
Összességében elmondható, hogy a kirendelt polgári védelmi szervezet és a 85 megjelent önkéntes - mindenféle szaktudás hiányának ellenére - a gyakorlatot kellő komolysággal, váratlan lelkesedéssel kezelték, minden esetben végrehajtották az Igazgatóság dolgozóinak utasítását.
Mint annak idején a honvédségnél mondták, „a foglalkozás elérte célját”, az Igazgatóság dolgozói megpróbáltak átadni valamit az évtizedes védekezési tapasztalataikból és úgy tűnt, hogy a gyakorlaton résztvevők fogékonyak voltak erre.
Már az is nagy eredmény, ha egy következő védekezéskor olyan közerő áll rendelkezésünkre, aki nem akkor lát életében először homokzsákot.

Kiss Jenő, Lendvai Csaba

Vissza