A társadalom-bevonási folyamat a Víz Keretirányelv bevezetésében

„A víz élet, gondozzuk közösen!”

Rövid összefoglaló

A Víz Keretirányelv bevezetése Magyarországon
2000. december 22-én az Európai Unióban, így hazánkban is, életbe lépett az új vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv (röviden VKI) . A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítania kell azok hosszú távú megőrzését.

A Víz Keretirányelv a nevéből fakadóan „keretet” kíván biztosítani a vízzel kapcsolatos szabályozásoknak, azzal az általános céllal, hogy a folyók, patakok, tavak és felszín alatti vizek ún. „jó állapotot” érjenek el 2015-re.

Ez részletesebben a következőket jelenti:

Mire van szükség ahhoz, hogy vizeink „jó állapotba” kerüljenek?

A folyók, patakok, tavak esetében a jó ökológiai (biológiai) és kémiai (vízminőségi) állapot, a felszín alatti vizeknél a jó mennyiségi és vízminőségi állapot fenntartása, illetve elérése az általános célkitűzés. Az ehhez szükséges intézkedéseket – gondos előkészítés után, egy ún. nyitott tervezési folyamat eredményeként – vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben (röviden VGT-k) kell rögzíteni. Elkészítésük határideje 2009. december 22. Bizonyos esetekben az intézkedések megvalósítása műszaki, gazdasági vagy akár társadalmi szempontból nem reális
elképzelés, ezért a jó állapothoz képest – szigorú feltételek mellett – engedmények tehetők.

A tervezett intézkedések az ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák feltárt okainak megszüntetését, illetve csökkentését célozzák, olyan mértékben, hogy a környezeti célkitűzés elérhető legyen. Sokféle intézkedés várható. Ilyenek lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve vízvisszatartás arányainak módosítása, vízfolyások és állóvizek rehabilitációja, vízkivételek engedélyezési követelményeinek módosítása, duzzasztókon hallépcsők építése, stb., de ide tartozik a jogszabályok korszerűsítése is. Ezeket az intézkedéseket a VGT-kben össze kell foglalni.

Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára kell törekedni. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A
tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás lehetőségei meghatározó keretet jelentenek.

A tervezésért a következő közigazgatási szervek felelősek:

Országos szinten :
Részvízgyűjtő szinten:
Helyi szinten:
A társadalom bevonása megkerülhetetlen1
A társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szerves része. Célja, hogy az érintettek ismeretei, nézetei, szempontjai időben felszínre kerüljenek, a döntések közös tudáson alapuljanak és reálisan végrehajtható, közösen elfogadott intézkedések alkossák majd
a tervet. A VKI célja a víztestek jó állapotának elérése, azonban a természet- és környezetvédelmi érdekekkel össze kell hangolni a társadalmi elvárásokat. Ezért elengedhetetlen, hogy az érintett területeken működő érdekcsoportok (természetvédők, horgászok, gazdák, turizmusból élők, erdészetek, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.

Mi történt eddig?
1 Többek között a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet (221/2004 (VII. 21.) ) is
előírja a társadalom bevonását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe.

Most itt a folytatás!
További részletek a bekapcsolódáshoz
A társadalom bevonási folyamatba való bekapcsolódást szolgáló részletek, valamint a kapcsolódó dokumentumok elérhetők és véleményezhetők a www.vizeink.hu honlapon.

Készítette:
Felelős: Karas László, PP munkacsoport vezető

Közreműködők: Vissza