Ket-módosítás a hatékonyabb közigazgatásért?!

Az elsőfokú jogalkalmazási tevékenység eredményességét alapvetően meghatározzák a jogalkotási folyamatok jellemzői, nevezetesen a hatályban lévő joganyag folyamatos változása, a végrehajtási jogszabályok hiánya, az új jogszabályok bevezetéséhez szükséges felkészülési idő rövidsége, és az a tény, hogy a szabályozni kívánt jogviszonyra gyakorolt hatások elemzése rendszerint elmarad vagy az idő rövidsége miatt az korántsem teljes körű.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás műszaki szakigazgatási jellegéből adódóan a közigazgatási ügy intézésének szabályait meghatározó eljárási renden kívül anyagi jogszabályok tartalmazzák az alkalmazandó joganyagot. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény átfogó módosítását eredményező 2008. évi CXI. törvény hatályba lépésével erősödött az az eddig is észlelhető tendencia, hogy a műszaki szakigazgatási ágakat – többek között a környezetvédelmi igazgatást is - különösen sújtva, az eljárási szabályok növekvő száma és azok bonyolultsága rátelepszik a hatósági ügyek érdemi elbírálásához szükséges anyagi jogszabályokra. Az eljárási rend a Ket. módosításával a polgári perrendtartás menetéhez közelít, a szabályszerű alkalmazáshoz szinte elkerülhetetlen egyre több jogi végzettségű szakember igénybevétele, figyelembe véve, hogy az eljárási szabályok egy jelentős részének megsértése az ügy érdemére kiható eljárási szabály megsértésének minősül, így a kérelemre vonatkozó anyagi jogszabályok, műszaki szakértelem jogszerű és szakszerű alkalmazás ellenére is az a közigazgatási döntés hatályon kívül helyezéséhez és új eljárás lefolytatásához vezet. Mindemellett tényként kell megemlíteni, hogy a műszaki szakigazgatás elsődlegesen mérnöki szakértelmet igénylő igazgatási ág, így ennek megfelelően a felügyelőség személyi állományának összetétele 80 %-ban műszaki végzettségű munkatársakból áll. Jogász munkatársaimnak komoly feladatként jelentkezett a Ket. módosulásának bevezetése a jogalkalmazási tevékenységben, a munkatársak felkészítése a jelentősen megváltozott eljárási rend betartására. A 2009. október elseje óta eltelt időszak azt igazolja, hogy a felkészülés alapos és eredményes volt.
 A változó szabályok közül az egyik legmeghatározóbb az ügyféli jogállás fogalmának módosulása, melynek következtésben jelentősen változtatni kellett együttműködésünkön a vízügyi igazgatósággal és a nemzeti park igazgatóságokkal, hiszen őket eljárásainkban ügyféli jogállás illet meg, mint az eljárásban hatóságként, szakhatóságként részt nem vevő szerveket, amelyeknek feladatkörét az ügy érinti. Az ügyféli jogállás a jogszabály rendelkezése alapján kizárja szakértőként történő kirendelésüket, a társszerveinknél meglévő ismereteket, véleményeket ügyféli nyilatkozat formájában szerezzük be és ütköztetjük a rendelkezésünkre álló egyéb bizonyítékokkal.
Az ügyféli jogok érvényesülését biztosító új szabályokra tekintettel hirdetményezési módszereink is bővültek, a hirdetmények közzétételének rendjébe beépült a központi rendszeren történő közzététel, hirdetményeink a Magyarország.hu portálon is megtekinthetőek. A társadalmi szervezetek napról-napra növekvő számban regisztrálnak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások központi hivatalának adatbázisában, annak érdekében, hogy az ott megjelölt hatósági eljárások megindításáról elektronikus úton is értesítést kapjanak. Az előző évekhez képest jelentősen nőtt a hatóságunk által tartott közmeghallgatások száma, hiszen a jelenlegi szabályok szerint amennyiben egy adott eljárásban ötnél több társadalmi szervezet vesz részt, vagy több mint ötven ügyfél ismert, akkor a felügyelőség köteles közmeghallgatást tartani. A hatásterületi ügyfélkör fogalom alapján a felügyelőség által folytatott eljárások jelentős részében a közmeghallgatás intézménye kötelező eljárási cselekményként ékelődik be a hatósági ügy intézésébe. A közmeghallgatások zöme az eddigi tapasztalatok szerint teljes érdektelenség mellett kerülnek megtartásra, de ennek ellenére az ehhez szükséges feltételeket a felügyelőségnek biztosítani kell.
A legnagyobb kihívást kétségtelenül a határidő túllépések minden eddiginél szigorúbb jogkövetkezmények melletti betartása jelenti. Fejlesztéseink következtében az ügyintéző munkáját támogató határidő figyelő segédprogram áll rendelkezésünkre. Felelősségteljes, következetes használata lehetővé teszi az ügyintézők és a vezetők számára is a határidők folyamatos nyomon követését. Kérdés azonban, hogy a határidő túllépéshez a jogalkotó által hozzárendelt szigorú jogkövetkezmények valóban az ügyfél kérelmének érdemi, hatékony és ügyfélbarát módon történő intézését szolgálja-e, vagy inkább vezet egy mindent „lepapírozó”, az ügymenetre kínosan ügyelő ügyintézési rendhez, ahol a felelős ügyintéző a határidő túllépés miatti félelme miatt sem mutathat rugalmasságot az esetleg méltányolható okokból késlekedő ügyféllel szemben.
A teljesség igénye nélkül említettem meg a Ket. módosításával együtt járó kétségeimet, hiszen hosszasan lehetne sorolni a mindennapi munkavégzés során felmerülő újabb és újabb problémákat, melyek jogi végzettségű szakemberek számára is komoly fejtörést okoznak. Pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, a közigazgatási jog határozza meg az állampolgárok mindennapjait, az életviszonyok legszélesebb körét, ennek a területnek a szabályozása különös körültekintést, átgondolt hatáselemzést, és viszonylagos állandóságot igényel, hiszen a folyamatosan, rövid időn belül is többször változó, kellőképpen nem előkészített jogszabályok nem szolgálják az önkéntes jogkövető magatartást.

Csehóné dr. Szilasi Rita
igazgató
KDT-KÖFE
Vissza