A 2010–2011. évi balatoni nádasfelmérés eredményei - „A nádasokról…” 3. rész

A cikksorozat első részében (2010/2. szám) összefoglaltuk a nádasok legfontosabb jellemzőit, míg a 2. részben (2010/4. szám) a balatoni nádasminősítés jogszabályi háttérét és a minősítés néhány jellemző állomását.

Időközben a balatoni munka befejeződött: elkészültek a jogszabálynak és a korábbi gyakorlatnak megfelelő térképek településenként, „A Balaton parti sávban a nádasok és az egyéb növényzet összetételének felmérése, minősítése és bemutatása” címmel.

Egy sorozat ilyen térképanyag kerül le majd a Vízikönyvbe és a következő nádasminősítésig – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – ez lesz a Balaton növényzetét is érintő hivatalos eljárások alapja.

A hivatalos adatokon túlmenően azonban az eredmények számos további szempont szerinti értékelés alapjául szolgálhatnak. Jelen dolgozatban a legfontosabb eredményeket mutatjuk be.

Az 1. táblázat néhány statisztikai adatot tartalmaz:
1. táblázatA Balaton 2010–2011. évi növényzet-térképezésének főbb adatai
me
Térképezett terület
Mindösszesen
nem parti sáv/
kultúrterület/
vízfelület
parti természeti
területek
növényzete
Poligonok
száma
db
3450
326
3125
Poligonok
összesített
területe
ha
65753
63047
2706
me
nádasok
(G-kategória)
Nem nádas minősített területek
Nem minősített természeti területek
Poligonok
száma
db
1903
247
1017
Poligonok
összesített
területe
ha
1444
211
1064

Látható, hogy a felmérés során 3450 db poligon lehatárolására került sor. Az összes terület 65753 ha volt, de ebben a parti sáv természeti területei mindösszesen csupán 2706 ha-ral részesednek – 4% –, a többi makrovegetáció-mentes nyílt vízfelület, kultúrterület vagy nem parti sáv (összesen 63023 ha).

A parti sáv természeti területei nemcsak nádasok lehetnek, hanem más növénytársulásokhoz is tartozhatnak, pl. magassásosokhoz, mocsárrétekhez, bokorfüzesekhez, ligeterdőkhöz stb. Ezeket az állományokat is térképeztük, és ezek egy része a minősítési osztályok hatálya alá tartozik, más része pedig nem. De a térképezési határon belül vannak olyan „wetland”-jellegű természeti területek is, melyek nem a parti sávban vannak, így részletes térképezésükre ebben a felmérésben nem került sor. Ilyen a Tihanyi-Belső- és Külső-tó, valamint a Szántódi-háromszög nádas- és mocsárrét társulásai is. A meglehetősen bonyolultnak látszó megkülönböztetések a 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet sajátosságaiból adódnak, melyeket már az előző cikkekben érintettünk. Ez is indokolja a kormányrendelet felülvizsgálatának, aktualizálásának igényét. Ezek a területadatok is igazolják, hogy a Balaton parti sáv növényzetfelmérésére és minősítésére nagyon leegyszerűsítve szabad csak a „nádasminősítés” fogalmat használni. Sajnálatos, hogy magába a jogszabályba is így került bele, ami számos félreértés forrása a jogszabály alkalmazása során.

A nádnövénnyel jellemezhető nádasok korrekt elkülönítésére jelen felmérés előkészítése során vezettük be a G-kategóriát, ami a nád gazdasági hasznosíthatóságára ad útmutatót (Pomogyi, 2010, Pomogyi és mtsai, 2011).

Az 1. táblázat alsó részében az ide vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a felmért 2706 ha-nyi természeti területből 1444 ha-t borítanak nádasok (53%), míg 211 ha (7,8%) nem náddal jellemezhető, de a 22/1998. Korm. rend. alapján minősített terület, 1088 ha (39,2%) pedig nem minősített természeti terület (többnyire „egyéb” kategória).

A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek a nádasok a Velencei-tótól a Fertőtől és a Kis-Balatontól eltérően csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. Erre a 2. táblázatban láthatók adatok.

2. táblázatA nádasok területadatai, állománynagyság szerinti bontásban
foltok területe
< 1 ha
foltok területe
1-10 ha
foltok területe
>10 ha
jogi pv belül
n, db
1476
231
9
összes T (ha)
369
554
223
jogi pv kívül
n, db
132
48
7
összes T (ha)
40
123
136
jogi pv: jogi partvonal. A munka során a 22/1998. (II. 13.) Korm. rend.-ben rögzített 104,41 m B. f.-nél kimetszett partvonalat vettük figyelembe. Nem utolsósorban azért, hogy az előző (2003-2005) felmérés adataival a jelenlegiek összehasonlíthatók legyenek.

A 2. táblázat adataiból látható, hogy 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindösszesen 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db. Ez azt is jelzi, hogy nádgazdálkodás tervezésénél az állományok jelentős hányada már elaprózottságánál fogva sem jöhet gazdasági hasznosítás szempontjából számításba. Azt meg kell jegyezni, hogy a gazdasági hasznosíthatóságnak számos további akadálya is lehet, de ezek kifejtése jelen dolgozatnak nem tárgya. A gazdasági szempontok azonban a kormányrendeletben is szerepelnek minősítési súllyal, a definíciók viszont hiányoznak vagy félreérthetőek, ezért is vezettük be a minősítést kiegészítő G-kategóriákat az alábbiak szerint:


Definíciószerűen:
Megjegyzés: a három alap-kategórián túl átmenetiek is lehetnek, mint pl. G2/G1 vagy pl. a G0/G1, amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé az egyértelmű besorolást. Így lehetséges, hogy ugyanazon tábla egy részét rendszeresen aratják, akkor G2, de a kihagyott részek már G1 kategóriába tartoznak. De kártevő/kórokozó fertőzöttség miatt is lehet kettős besorolás.

A nádasállományok fenti G-kategóriák szerinti bontását településenként is elkészítettük jogi partvonalon belüli és kívüli bontásban is, így ezeket az adatokat is fel lehet használni mind a partrehabilitációs tervek, mind pedig a növényzetkezelési-, ill. nádgazdálkodási tervek kidolgozásához településenként is, de természetesen a teljes Balatonra is.

A 3. táblázat a G-kategóriák szerinti összesítést tartalmazza, ill. példaként Aszófő és Zánka adatait mutatja be.
3. táblázat
A balatoni nádasok csoportosítása gazdasági szempontok szerint
∑G, ha
∑G2
település neve
jogi_b
jogi_k
mindö.
jogi_b
jogi_k
mindö.
Aszófő
42,01
8,21
50,21
0
0
0,00
Zánka
18,67
1,94
20,60
0,72
0
0,72
mindössz.
1146
298
1444
151
25
176
∑G1 + G1/G2
∑G0 +G0/G1
település neve
jogi_b
jogi_k
mindö.
jogi_b
jogi_k
mindö.
Aszófő
41,43
7,24
48,67
0,58
0,97
1,55
Zánka
13,06
0,95
14,01
4,89
0,99
5,87
mindössz.
721
114
835
268
160
428

A fenti adatokból látható, hogy az 1444 ha nádasterületnek mindössze 12%-a, 176 ha tartozik a gazdasági szempontból kiváló minőségű állományokhoz, de 30%-a, 428 ha, ahhoz a kategóriához (G0, ill. G0/G1 határ), aminek a rehabilitálása belátható időn belül és belátható költségkereteken belül nem valósítható meg. Ennek kb. fele (202 ha) az a G0-val kódolt terület, ahol sok esetben élő nádhajtás már alig van, bár a rizómaszint még megtalálható. G0-val kódoltuk azokat a foltokat is, ahol az előző felmérés során még igazolhatóan nádas volt, de az a jelenlegi felmérésre nádmentessé vált. 

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a nádasok közel 60%-a még felújítható, rehabilitálása reálisan megvalósítható. Kezelési terveket elsősorban ezekre érdemes készíteni. Ennek időkorlátait a gazdasági, jogszabályi kereteken túlmenően mindenekelőtt a biológiai folyamatok állítják be: a felújítás, rehabilitálás elmaradása az állományok további leromlásával jár, és nagyon gyorsan eléri azt a minőségi állapotot, amikor már hiábavalóvá válik minden ráfordítás tervezése, a beavatkozás nem járhat az elvárt eredménnyel.

A parti sáv természeti területeinek növényzetfelmérése és minősítése nemcsak az adott időszak állapotrögzítése miatt nagyon fontos, hanem a hosszútávú folyamatok, a tendenciák elemzése szempontjából is. Az összehasonlító vizsgálatok értékelésével juthatunk el a biológiai törvényszerűségek megállapításához, a lejátszódó folyamatok megértéséhez.

A 2010–2011. évi növényzetfelmérés és -minősítés határvonalai, a felmérés, kiértékelés határa, a jogi partvonal alkalmazása, az alkalmazott minősítő módszer, a kategóriák stb. mind megegyeznek a megelőző felmérés ugyanazon paramétereivel, így a 2010–2011. évi felmérés eredményei minden további nélkül összevethetőek a 2003–2005. éviekkel. A két felmérés közötti eltérések valóban a természeti területeken bekövetkezett változásoknak tulajdoníthatóak, nem pedig módszertani különbözőségnek. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert éppen a jelenlegi értékelés során kellett szembesülni azzal, hogy a korábbi nádasfelmérésekről megjelent publikációkban a módszertani eltérésekre visszavezethetően jelentek meg olyan területadatok, amelyek összehasonlításra felülvizsgálat nélkül nem alkalmasak.

A 2003–2005. évi és 2010–2011. évi felmérések összesített adatait a 4. táblázat tartalmazza. A táblázatban a 22/1998. kormányrendelet szerinti 5 osztály (I-V) „A” és „B” kategóriáit összesítve tüntettük fel, a változásokat illusztráló ábrákon azonban minden kategória szerepel.

A 4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a két felmérés során térképezett terület, ill. a jogi partvonalon belül és kívül meghatározott terület nagysága azonos, így a változások egyértelműen az e területhatárokon belüli térképezési egységek egymás közötti átalakulásának tulajdoníthatók.

4. táblázat 
A 2003–2005. és a 2010–2011. évi Balaton parti sáv növényzetfelmérés és -minősítés összesítő adatai 
Megj.: a fejlécben csupán az egyszerűsítés kedvéért szerepel 2003 és 2010, mindkét térképezés kb. 2-2,5 évi tartott.
jogi partvonalon belül
jogi partvonalon kívül
kód
∑Area
∑Area
∑Area
∑Area
2003
2010
2003
2010
(ha)
(ha)
(ha)
(ha)
osztály



I.o.
370
344
109
93
II.o.
282
249
47
43
III.o.
379
425
104
167
IV.o.
125
128
92
31
V.o.
71
84
75
78
minősített 
összesen
1227
1230
426
412
gyékényes
gy
29,9
36,4
0,04
0,16
kákás
k
2,56
3,7
0
0
hínár
h
0,75
5,51
0
0,7
egyéb
e
123
117
1014
1050
∑természeti terület
1383
1393
1441
1462
∑nem természeti terület*
58046
58036
4884
4862
össz. térképezett terület
59429
59429
6325
6325
*: makrofita-mentes nyílt víz; kultúrterület; "no-data" terület (pl. Tihanyi-félsziget)

Az egyes térképezési egységek változását az 1. és a 2. ábra szemlélteti, a jogi partvonalon belül, ill. kívül. Hasonló ábra készült minden egyes településről is, így a változások gyorsan átláthatók.

Az 1. ábrán jól látható, hogy az egyik legfontosabb változás a jogi partvonalon belül az, hogy az 1a kategóriába sorolt nádasok területe mintegy 44 ha-ral csökkent. Ez a kategória általában a nyílt víz felőli legbelső karéj állományai voltak az előző felmérés idején, amik víz felőli szegélyét általában vitális, terjedőben lévő juvenilis zóna alkotta. Ez az ezredforduló környékén bekövetkezett aszályos időszak nádasterjedést elősegítő következménye volt, amikoris nem ritkán 20-30 m-t húzódott előre a nádas a vízközép irányába a korábbi felméréshez képest. A 2004 után bekövetkezett vízszintemelkedés hatására ez a terjedés megállt, és a legtöbb helyen visszafordult. A pionír nádassáv visszaszorult vagy visszaszorulóban van, jelen felmérésben alacsonyabb minőségi osztályt ér el. A v_5a kóddal szereplő 11 ha az a terület, ahol a korábbi nádasállomány teljes egészében visszaszorult, élő hajtást már nem találtunk, de a fenéken még a rizómaszint azonosítható. Egy újabb, hasonló mértékű vízszintcsökkenés hatására a nádasöv vízközép felé történő terjedése innen viszonylag gyorsan megindulhatna. A Balaton déli partján, a marásig, a medermorfológiai jellemzők megfelelnének a nád igényeinek, alacsonyabb vízállásnál addig elég gyorsan eljutna. Természetesen, senkinek nem lehet célja a Balaton elmocsarasítása, de a tószabályzás során ezzel a folyamattal számolni kell. Hasonló okokra vezethető vissza a 2a kategóriájú nádasok területcsökkenése is.

1. ábra. Az egyes térképezési kategóriák területváltozása a Balaton jogi partvonalán belül, a 2003–2005. és a 2010–2011. évi felmérések között. Az adatok között nem szerepeltetjük a makrofitamentes nyílt víz területét, mivel amellett az egyéb adatok nem lennének érzékelhetőek.

1A „B” kategóriákba a parti sáv minőségi osztályba sorolt növényzetének a szárazföld felőli állományai kerülnek. A kategorizálás kiemelt szempontja a degradáltság és az antropogén hatására utaló gyomosodottság. Az 1. ábrán látható, hogy kb. ugyanannyi az 1-3b osztályba sorolt területek növekménye mint amennyi az 1-2a osztályba soroltak csökkenése volt. A part felőli állományokra a vízszintemelkedés abban a tekintetben nagyon jó hatással volt, hogy az előző felmérés során kiemelt jelentőségű gyomosodás megállt, a növényzetet lefektető sövényszulák és süntök jelentősen visszaszorult. Ugyancsak jelentős mértékben visszaszorultak a nádasöv belsejébe behúzódott szárazföldi gyomok is, így e tekintetben is pozitív hatású volt a vízszintemelkedés. Kb. 6,5 ha-ral nőtt a gyékényesek, elsősorban a keskenylevelű gyékényesek területe. Ez a növény nagyon gyakran olyan helyen veszi át a nádas helyét, ahol a nádnövényt víz alatt vágják le, pl. illegális csónakbeálló, vitorlás-rejtekhely, stég létesítése céljából. A gyékény e tekintetben életképesebb a nádnál, így ilyen helyeken elfoglalja annak helyét. És közel 7 ha-ral nőtt a jogi partvonalon belül a kultúrterületek nagysága is. Ezek legtöbbször illegális feltöltések, a Balaton parti sáv pl. a magánkertekhez való csatolásának megjelenési formái.

És hát, a fentebb már kifejtett jelenségnek tulajdoníthatóan, mintegy 20 ha-ral nőtt az 5a osztályú nádasok területe, ami azt jelenti, hogy a vízben álló állományok közül ennyivel nőtt a már „alig-nádasok” részesedése: a direkt emberi beavatkozás és/vagy a vízszintemelkedés hatására a korábban zártabb állomány erőteljesen felritkultak. Ilyen gyakran előfordul a csónakutak, stégek kialakításával megbontott nádasokban, ahova a megbontás után már a hullámok be tudnak hatolni és az állomány megsemmisítését be tudják fejezni.

A jogi partvonalon kívüli állományváltozásokból a 4b osztályba sorolt növényzet mintegy 61 ha-nyi területcsökkenését kell kiemelni, ami gyakorlatig egy kategóriányi javulás eredménye: a gyomok visszaszorulásának hatására a 4b osztály nagyrészt 3b osztályúra javult. Jelentősebb változás ezeken túlmenően csak az 1b osztály területcsökkenése (közel 16 ha) és az „egyéb” kategória területnövekménye (35 ha) volt. Ebbe a kategóriába tartoznak pl. azok a természeti területek, amelyek a nem nádas fás, bokros társulásokhoz, természetvédelmi szempontból nem kiemelkedő jelentőségű egyéb lágyszárú társulásokhoz tartoznak.


2. ábra Az egyes térképezési kategóriák területváltozása a Balaton jogi partvonalán kívül, a 2003–2005. és a 2010–2011. évi felmérések között. Az adatok között nem szerepeltetjük az össz. kultúrterületet, mivel amellett az egyéb adatok nem lennének érzékelhetőek.

A 2010–2011. évi nádasminősítés legfontosabb eredményeit összefoglalva, az alábbiakat lehet kiemelni:

Szükség van a vonatkozó jogszabály(ok) felülvizsgálatára, aktualizálására (a kategórák új definíciójára már vannak javaslatok; széleskörű szakmai megvitatás után lehet a jogszabály-változtatást kezdeményezni).

A 2010–2011-ben térképezett terület fontos határvonalai és az alkalmazott módszerek megfelelnek az előző felmérés során alkalmazottnak, így az adatok összevethetők, a változások valóban a térképezési egységek egymás közötti átalakulásának következményei.

Az irodalomban fellelhető balatoni „nádas”-adatok erős kritikai felhasználása ajánlható, a korábbi felmérések, becslések adataival való összehasonlítások a forrásadatok megkeresése után és sok esetben azok újrafeldolgozása mellett lehetséges.

A nádasok előretörése – visszahúzódása természetes folyamat; a nádasok az evolúció során a tág határok közötti vízállásváltozások mellett alakultak ki. Ezt a szabályozási tartományok kialakításánál jobban figyelembe kell venni. A tanulságokat érdemes beépíteni a Balaton vízszintszabályozási rendjébe;

Nem lehet cél a Balaton elmocsarasítása sem, de a parti öv természetes növényzetének kiirtása sem – mely pufferzóna (is).

A nádasok gazdasági hasznosíthatósága, gyors leromlásuk és a felgyorsuló szukcesszió között szoros összefüggés van.

Növényzetkezelési tervet, egyéb intézkedéseket akár településenként külön-külön lehet készíteni.

És végül, de nem utolsósorban a Balaton parti sáv növényzettérképezésének adatai nélkülözhetetlenek a partrehabilitációs tervek felülvizsgálatához.

Idézett irodalom

Pomogyi P. (2010.) Nádasminősítés – nádgazdálkodás-tervezés összefüggései a Balatonon, Kis-Balatonon és a Velencei-tavon. MHT OVGY Sopron, CD-ROM. 5. szekció, 12 (és az ott idézett irodalom).

Pomogyi P. (szerk.), Hegedűs I., Antal Zs., Nagy Z., Vidovenyecz V. és Fekete-Páris J. (2011.) A Balaton parti sáv növényzetváltozásai a nádasminősítés tükrében. Az INTERREG IV.C programban finanszírozott EUROSCAPES projekt keretein belül készült tanulmány. Székesfehérvár-Siófok, pp. 147.

.Köszönetnyilvánítás

Az élőhely-térképezéshez a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) szolgáltatta az infravörös és valódi színes ortofotókat. A növényzettérképezést és a nádasminősítést anyagiakkal támogatta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A munkát támogatta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A munka gyakorlati kivitelezését a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai végezték el.

Köszönet illet minden támogatót és közreműködőt!

Dr. Pomogyi Piroska

biol. tud. kand.

pomogyi@kdtvizig.hu


Vissza