Ökológiai gazdálkodás

Alapelvei, kártevők elleni védekezés

E cikk megírásával célom, hogy bemutassam a jelenlegi és leendő öko(bio)termék fogyasztóknak az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat és eloszlassak néhány téveszmét.
Sajnos a hazai fogyasztók gyakran adnak hangot a biotermékekkel szemben tanúsított kételyeiknek. A hazai védjegyeket, ellenőrző szerveket és az azok által biztosított garanciákat nem ismerő laikus fogyasztót nehéz meggyőzni a minőségről, a származásról, arról, hogy a szokásosnál magasabb ár mögött miféle biztosítékok rejlenek.
Mi az ökológiai gazdálkodás?
Szintetikus műtrágya és a szintetikus növényvédőszer mentes, a természetes biológiai cikluson, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási forma.

Alapelvei:
Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, helyi források felhasználásával (saját termesztésű takarmány előállítása, az állati hulladékok, növényi maradványok, szerves hulladékok komposztálása).
A talaj hosszú távú termékenységének fenntartása mélyen gyökerező növények vetésforgóba illesztésével, pillangós és talajtakaró növények használatával, a talaj minimális bolygatásával, a talajművelés idejének és formájának pontos megválasztásával.
Mezőgazdasági tevékenységhez kötődő szennyeződések minimalizálása. Pl. erózió, tápanyag kimosódás és növényvédőszer maradványok.
Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer előállítása.
A fosszilis energia használatának minimalizálása az egész gazdálkodási rendszerben (cél a megújuló energiaforrások használata, közvetlen értékesítés).
A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése elegendő mozgáshely biztosításával.
A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó megélhetést kell biztosítani.
A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek megőrzése.

Kártevők elleni védekezés:
A laikusok úgy gondolják, az ökológiai növénytermesztés során a kártevők elleni védekezés csupán azt jelenti, hogy szintetikus szerek helyett természetes alapanyagú készítményeket használnak fel.
A feladat sokkal összetettebb. A konvencionális gazdaságokban felhasznált szintetikus szerekkel a kártevőket irtják.
Mivel a méreg nem válogat, sok hasznos élőlény elpusztul, valamint a környezetet is szennyezi.
Ökológiai gazdálkodásban csupán a természetes alapanyagú készítmények használata nem lenne elegendő, ezért a legfőbb cél, hogy a termesztett növények saját ellenálló képességét, immunrendszerét megerősítsék.
Ha a talaj egészséges, akkor a növény is nagyobb eséllyel lesz az. A lassan, de folyamatosan felszabaduló, a talaj humuszanyagaihoz kötött tápanyagokra van szükség. A tápanyagpótlást többek között istállótrágya, komposzt, ezen kívül különböző kőzetek őrleményével, fahamuval, gipsszel, algakészítmények használatával érik el.
A talajvédelem része a talajtakarás (mulcsozás), mellyel a párolgást lehet csökkenteni, a gyomok visszaszorításában is nagy haszna van, valamint a széleróziótól és az esőcseppek talajszerkezet-romboló hatása ellen is véd (a morzsalékos szerkezetet az ideális).
A megelőző eljárások közé tartozik még, hogy azt a növényfajt, növényfajtát választják ki, amelyik az adott talajtípushoz, tájegységhez illik. Mivel az adott környezetben kevesebb környezeti „stressz” éri, sokkal egészségesebb, ellenállóbb lesz.
Másik módszer a vetésforgó alkalmazása, mellyel a kártevők kevésbé telepednek meg a területen.
Mivel a következő évben már nem ugyanaz a növényfaj kel ki a talajból, így nagyobb eséllyel tovább vándorolnak
(a legtöbb kártevő a talajban, a tábla nem bolygatott szélén telel át, így a következő generáció számára a konvencionális gazdaságokban monokultúrás termesztés esetén és a kiskertekben is svédasztalként kínáljuk fel a termesztett növényt).

A növénytársítás egyik lényege, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek egymást erősítik, egymás kártevőit riasztják.


Vegyes kultúra hobbikertben 
Pl.
Sárgarépa - hagyma - póréhagyma (kártevők ellen)
Sárgarépa (gyökere gázt fejleszt) - fejes saláta, borsó
Bab - borsfű (fekete babtetű ellen, zamatanyagok erősítése)
Káposzta - bab (földibolhák ellen)
Káposztafélék - zeller (káposztalepke tojáslerakását akadályozza)
Burgonya - borsó, torma, kender - fitoftóra, (koriander, kömény - íz)
Káposztafélék - paradicsom – borsó
Paradicsom – petrezselyem
Retek - saláta megóvja a földibolhától
Szamóca őszi telepítése - galambbegy salátával
Uborka + karósbab - szélvédelem, 2 m sortávolság, kamillafürdő
Borsó - fehér mustár, facélia - borsótripsz, borsózsizsik, karotintartalom

Kártevők elleni biológiai védekezés:
Kedvező körülmények biztosítása a természetes ellenségeknek (sövények, zöld folyosók, fészkelőhelyek kialakítása, megtartása).
Hasznos szervezetek kijuttatása (üvegházakban, fóliasátrakban pl. fürkészdarázs, szabadföldön katicabogár, bacillus thuringiensis, stb.) 


Fürkészdarázs, amint petéjét egy molytetű petéjébe rakja, így a fejlődő lárva azt feléli

Növényi kivonatok, sebzáró anyagok (növényi olajok, viasz, méhviasz), segédanyagok (káliszappan, olajok) alkalmazása.

Kártevők elleni fizikai védekezés:
Célja a károsítók gyérítése, távoltartása a megvédendő növényállománytól.
A károsító biológiájával, viselkedésével, növényen való elhelyezkedésével tisztában kell lenni ahhoz, hogy a fizikai védekezés eredményes lehessen.
Módjai:
Összegyűjtés (pl. hernyóöv kihelyezése gyümölcsfákra, burgonyabogár-gyűjtő gép, bogárfogó árok kialakítása).
Csalogatás (szín, fény, búvóhely, feromon csapdák kihelyezése).
Hatékonyak a színcsapdák, így az üvegházakban a dohánytripsz és a nyugati virágtripszeket kék színű, üvegházi molytetveket sárga ragacsos lapokkal, a cseresznyelegyeket szintén sárga ragacsos lapokkal lehet összegyűjteni.
Az ivari csalogatóanyagok (sexferomonok) jól hasznosíthatók a különböző kártevők – főként a lepkék, de néhány bogár – előrejelzésére, vagyis a várható védekezési időpontok meghatározására.
Riasztás (fény, mozgás, alak, hang, speciális hang, illat).
Riasztóingerek alkalmazása – a megelőzés mellett – a legkívánatosabb növényvédelmi eljárás az ökológiai gazdálkodás növényvédelmében. Jellemzője, hogy a kártevő elpusztítása nélkül akadályozza meg a kár kialakulását.
Hőkezelés (melegvizes magcsávázás, vegetatív képletek hőkezelése).
A károsított növény és a károsító eltérő hőtűrő képességen alapuló védekezési eljárás. Pl. a gabona-vetőmagvak melegvizes (52-53 °C) csávázása, amikor a szemek belsejében levő virágfertőző üszöggombák gombafonala elpusztul. Vegetatív szaporító képletek (gumók, hagymák) esetenként vírusmentesíthetők hőkezeléssel.
Közeg megváltoztatása (CO2). 
Pl. raktárakban, tárolóterekben a mérgező gázok alkalmazása helyett CO2-ot alkalmaznak.
Izolálás (rács, háló, fátyolfólia).
Összefoglalva: a konvencionális gazdálkodással szemben az ökológiai gazdálkodás hosszú távon fenntartható, mivel a szintetikus hozamfokozók nélkül az adott termőterületről a betakarítás során csak annyi termény kerül le, amennyit a talaj állapota megenged. A kivett tápanyagokat természetes úton pótolják vissza, a termőtalajt időszakosan pihentetik és a kártevők elleni védekezés során a környezetet sem szennyezik.

Samu Eszter

Vissza