Milyen lehetőségeket tartogat a KÖDU-KÖVIZIG részére az EU?

A címben megfogalmazott kérdést most elsősorban pénzügyi értelemben tettem fel magamnak. A közelmúlt vízkárelhárítási célú központi beruházási lehetőségeit vizsgálva, véleményem szerint előrelépést, egy lehetőséget jelenthetnek azok a pályázati források, amelyeket a 2007–2013 évekre hirdettek meg. Az évről évre csökkenő központi pénzügyi források komplex feladatok megvalósítására nem elégségesek. A társadalom által a létesítményeink állapota iránt támasztott elvárásoknak történő megfelelés mindenképpen a fejlesztést, átalakítást, esetenként a korábbi műszaki elveink újragondolását indokolják. A megvalósítás egyik fontos pillére a pénzügyi forrás rendelkezésre állása.

Ezzel a cikkel egy sorozatot kívánok elindítani, amelyben az igazgatóság vízkárelhárítási célú pályázatairól szeretném tájékoztatni az érdeklődőket. Mivel gyakorlatunk eddig nem volt a pályázatok megírásában és összeállításában, így az elkészítés idején szerzett szubjektív tapasztalataimat is meg kívánom osztani az olvasóval.
Mivel igazgatóságunk a területi elhelyezkedése alapján nem rendelkezik nemzetközi vizekkel és ebből adódóan nemzetközi kapcsolatokkal sem, így határvízi, más ország bevonásával ún. tükörpályázatokon indulni nem tud. Szerencsésebb helyzetben van ebből a szempontból a győri, vagy a szombathelyi igazgatóság, de Szolnok kivételével bármely KÖVIZIG-et említhetném. Megjegyzem, ők évek óta eredményesen vesznek részt nemzetközi pályázatokon.

A fentiekben leírtak nem szabad, hogy elkeserítsenek minket. A Regionális Operatív Program (ROP), illetve a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akcióterveiben szerepelnek olyan pályázati lehetőségek, amelyekből létesítményeink fejlesztéséhez pénzügyi forrást tudunk lehívni. Természetesen ennek feltétele a jól összeállított pályázati anyag.

Igazgatóságunk területe két Regionális Fejlesztési Ügynökséghez tartozik. A Tolna megyei területrészünk a pécsi székhelyű Dél-dunántúli, míg Fejér és Veszprém megyék a székesfehérvári székhelyű Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez tartoznak. Mindkét ügynökség a 2007–2013 évekre meghirdetett akciótervekben szerepeltet vízgazdálkodási, vízkárelhárítási tárgyú programokat.

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által pályázati felhívás jelent meg „A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken” címmel, amely a DDOP-2007-5.1.5-A/2F kóddal azonosítható. A pályázati anyag felhívás és útmutató részének (kb. 200 oldal) áttanulmányozását követően három olyan nagyobb, Tolna megyei térséget is érintő fejlesztési terület körvonalazódott bennünk, amellyel a közeljövőben foglalkoznunk kell. A Kapos-völgy állandó belvízproblémája, a Völgységi-patak 2002-ben megkezdett fejlesztésének befejezése, illetve a Szekszárd-Bátai belvízrendszer komplex fejlesztése.

A pályázat benyújtására 2007. december 12. és 2008. február 28. között volt lehetőségünk, tehát meglehetősen rövid idő állt rendelkezésünkre. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg mértéke, illetve a szűk határidő miatt a Szekszárd–Bátai-főcsatorna komplex vízrendezése programot választottuk ki. Feladatunk volt a pályázati kiírásban szereplő megvalósíthatósági tanulmány útmutató (kb. 44 oldal) követelményrendszerének teljesítése, amely komoly műszaki, közgazdasági, jogi fejezeteket tartalmazott. Mivel ilyen szintű pályázatot igazgatóságunk még önállóan nem készített – őszintén leírom – kissé megijedtünk a feladattól. Aki már állított össze ilyen anyagot, tudhatja, hogy magának az útmutatónak a nyelvezete is kissé nehézkesen értelmezhető. Pályázatíró cég három alkalommal konzultációs lehetőséget biztosított részünkre, amely a kezdeti értelmezési gondjainkon enyhíteni tudott. A pályázat megírására és összeállítására szerveződött kis csapatunk (egy jogász, egy közgazdász és négy műszaki kolléga) az előírásoknak megfelelően, határidőre összeállította a pályázati anyagot. Az ügynökség a beadást követően kb. három héten belül a befogadói nyilatkozatot kiadta. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ezen nyilatkozat kézhezvételétől indíthatók meg a tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárások.

A pályázatban a Szekszárd–Bátai-főcsatorna 35 km-es szakaszán egy olyan medergeometriai átalakítást szerepeltettünk, amely a mindenkor levonuló vízhozamokhoz alkalmazkodik. Tudni kell a főcsatornáról, hogy a jelenlegi fenékesése olyan minimális, hogy a levonuló vízhozamok nagy része a mederben szétterül, pangó vizes szakaszok alakulnak ki. Ezen szakaszokon a hordalék lerakódik, ezzel egy időben megjelenik a vízinövényzet, amely további akadályt jelent a lefolyásban. A meder fenntartása a keretösszegek szűkös volta és a megfelelő méretű és számú géppark hiánya miatt csak részlegesen végezhető el évről évre. A főcsatorna a térség egyetlen gravitációs vízkivezetési lehetősége a Duna folyam irányába, így a mindenkori műszaki állapota nem mellékes. A főcsatornába több társulati és önkormányzati vízfolyás és csatorna torkollik, rendezetlen befogadó esetén azok sem tudják feladatukat betölteni.

A mederfenék esésének növelését a bátai zsilip küszöbszintjének jelentős, mintegy 140 cm-es süllyesztésével lehet biztosítani. Ez a feladat egy komoly, nagy odafigyelést igénylő mérnöki feladat, főleg ha figyelembe vesszük a műtárgy életkorát. Mivel a műtárgy küszöbszintje mélyebbre kerül, ehhez kell igazítani a Duna hullámterébe eső mintegy 3 km hosszúságú kivezető ág rendezési szintjét is. Ezen mederszakasz kezelője a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Pécs). A természet rendjébe történő minél kisebb mértékű beavatkozás miatt ezen rövid szakaszon a lefolyáshoz szükséges legminimálisabb kotrási munkák valósulnak csak meg.
A főcsatorna másik jelentős műtárgyának a sárpilisi tűs gátnak (duzzasztó) a fejlesztését is szerepeltettük a pályázatban. A műtárgynak nagyvizes időszakban van vízkormányzó szerepe. A duzzasztást biztosító „tűk” acél síktáblára történő cseréjét kívánjuk megvalósítani a pályázati összegből.
A teljes programot tekintve, a rendezési szándékainkról előzetes társadalmi egyeztetést folytattunk le, amely során a térségben tevékenykedő önkormányzatok, a mezőgazdaság képviselői, a Vízi Társulat és nem utolsó sorban a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselői mondhatták el észrevételeiket. Legnagyobb meglepetésünkre maximális támogatottságot élvez a program.

A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által pályázati felhívás jelent meg „Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója” címmel, amely a KDOP-2007/4.1.1.D kóddal azonosítható. Ezt a pályázatot kb. négy éve kezdtük el, és talán már több olvasó előtt is ismert a címe: „A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja és területfejlesztési programja”. Az első pályázati anyag elkészítése óta a pályázati útmutató és ebből kifolyólag a megvalósíthatósági tanulmány tartalmi előírásai és követelményrendszere jelentősen megváltozott. Ezen okok miatt a korábbi tanulmányt a mostani útmutatóhoz illeszkedve át kellett dolgoznunk. A pályázat beadási határideje 2008. április 14. volt. A Szekszárd–Bátai-főcsatorna pályázatának összeállítása miatt ezen pályázati anyagot csak április elején volt módunkban elkezdeni. Nagy előnyt jelentett részünkre az előző pályázat összeállításában szerzett tapasztalat. A beadási határidőt sikerült tartanunk, az azóta eltelt időszakban semminemű visszajelzést nem kaptunk a pályázatról.

A pályázat tartalmában három helyszín fejlesztésére koncentrál. Talán a legjelentősebb beavatkozás a Fehérvárcsurgói tározó esetében mutatkozik, ahol a jelenlegi víztározási kapacitást kívánjuk több mint a duplájára növelni. Ezt a fejlesztési tervet egyrészről az indokolja, hogy a kedvezőtlen Nádor vízminőség miatt, a Séd–Nádor völgyben biztonsággal ki lehessen elégíteni „tiszta vízzel”az engedélyezett vízhasználatokat, másrészről a belvízöblözet vízterhelése csökkenhessen és emberileg irányíthatóbbá válhasson.

A másik beavatkozás a Gaja-patak medrének tározóig, illetve a felett még rövid szakaszon történő rekonstrukcióját jelenti.
A harmadik a Séd-Sárvízi Malomcsatorna teljes 71 km-es szakaszára és az ott meglévő vízkormányzó műtárgyak rekonstrukcióját jelenti. Ez a beavatkozás is a biztonságos vízpótlások kielégítését, illetve a belterületek irányából érkező csapadékvizek befogadását segíti elő.
Az első, ezen témában készített pályázati anyag még a Nádor csatornával is foglalkozott volna, de az azóta vizsgálatokkal is bizonyított mederiszap szennyezés elsődlegesen környezeti kármentesítési program elindítását indokolja. Ha ez befejeződött, majd csak akkor lehet a Nádor csatorna vízrendezési célú rendezésével foglalkozni. Ebből kifolyólag a programtervből a Nádor csatorna kivételre került.

Jelenleg a Duna Projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgozunk. Ezen pályázatot a VKKI koordinálja, öt Duna menti KÖVIZIG vesz részt a pályázat összeállításában.
A Duna Projekt a legjelentősebb, a Duna folyam árvízvédelmi biztonságát növelő fejlesztés az országban.
Erről és a Balatont, illetve a Velencei- tavat érintő pályázat útján megvalósuló fejlesztéseinkről a következő lapszámban kívánok tájékoztatást adni.
Ez úton is köszönöm minden kollégámnak a munkáját, akik részt vettek az eddigi pályázatok összeállításában. Munkájukra a jövőben is számítok.


Kaszab Gábor
KÖDU-KÖVIZIG

Vissza