A Gaja-patak vízminőségi hossz-szelvény vizsgálata

A Gaja-patak hossz-szelvénye mentén 2011-ben hat mintavételi helyen, áprilistól novemberig összesen 7 alkalommal vettünk vízmintákat. A helyszíni mérések és a minták elemzésének adatai alapján elemeztük a vízminőség alakulását.

A változások okai paramétertől függően a szezonális változások, a hidromorfológiai állapot, az egyes terhelések, valamint az árhullámok hatásai lehetnek. A mérések, bár korántsem tártak fel minden problémát, de több jelenséget, például az árhullám és a tározás hatását jól bemutatták. Jelezték többek között, hogy a patakban a hidromorfológiai szempontból legkedvezőbb, azaz leginkább természetközeli állapotú részeken is magas a nitrát koncentrációja.

Bodajknál és Székesfehérvárnál egyértelműen kimutatható a szennyvízterhelés hatása, mind a tápanyagok (nitrogén és foszfor formák), mind a szerves anyagok esetében. Valamennyi, a szennyvizekre jellemző paraméternél a vízfolyás hossz-szelvénye mentén az emelkedő tendencia a jellemző, kivétel a tározó területe. A terhelés a patak forrásvidékétől távolodva határozottan nő. A bodajki szennyezést még képes a patak legalább részben feldolgozni, illetve visszatartani, de a tározó alatti szakaszon már nem mérhető az öntisztulás, a szennyezés erőteljes növekedése a jellemző.

A Gaja alsó szakaszán algákkal, tápanyaggal és szerves anyaggal is erősen terhelt a víz, ez folyik be az egyébként is rossz állapotú Nádor-csatornába.

Az árhullámok kiemelt jelentőségűek a kisvízfolyások által szállított tápanyag mennyiségében is, mivel ilyenkor azok mennyisége nagyságrendeket is ugorhat. Júniusban a patak legfelső szakaszán (Bakonynánánál) sikerült belemérnünk egy árhullámba is, és a mért értékek ezúttal is igazolták ezt az elméletet.

Az 1. ábrán jól látható, hogy az összes foszfor koncentráció az árhullám levonulása idején igencsak megemelkedik az általában mérhető értékekhez képest. Ez a csapadék által bemosott hordalék mennyiségével arányos. Megfigyelhető az is, hogy a patak terhelése összes foszfor szempontjából mindvégig jelentős. Az ábrán jól látható, hogy a tározóban jelentős kiülepedés zajlik, ezért például az összes foszfor mennyisége is csökken a vízben. Hasonlóképpen alacsonyabb lesz egyes tápanyagformák koncentrációja is, ami az algák tápanyag felvételének az eredménye.

A Fehérvárcsurgói-tározó hatása negatív irányba is erőteljes. A patakvizet ugyanis erősen algás tározóvízzé alakítja. Összességében a tározóban tapasztalható vízminőség-változás a patak szempontjából kifejezetten kedvezőtlen. A 2. ábrán látható, hogy az algák mennyisége, aminek a patakvízben alacsonynak kellene lennie, a tározás során magasra emelkedik, és az egész tározó alatti szakaszt elszennyezi.

Az eredmények alapján a Gaja-patakon három eltérő szakasz különböztethető meg. Az első a Bakonynánától Bodajkig terjedő szakasz, a második a Fehérvárcsurgói-tározó és a VII. bukó, a harmadik a VII. bukótól a torkolatig terjedő szakasz.

A felső szakaszon az alacsonyabb koncentrációk jellemzőek. A Fehérvárcsurgói-tározóban a vízminőség drasztikusan megváltozik, a patakvízből algás tározóvíz lesz, és a patak természetes vízjárása is módosul. A tározó alatti szakaszon a terhelés hatására a vízminőség egyre rosszabb.

Kóbor István

KÖDU-VIZIG


Vissza