Átkelés a Siófoki-medence jegén

Az idén a Balaton vízállását nem sikerült olyan alacsonyra csökkenteni, hogy az ne fenyegesse a szokásosnál jobban a partvédműveket, illetve a parti létesítményeket.

A fenyegetés mértékének a csökkentésére kidolgoztunk egy módszert, hogy mesterséges jégtorlaszok létesítésével csökkentsük a kockázatot. Az elgondolásunk helyességének vizsgálata érdekében fokozott figyelemmel kísértük a jég változásait és ebben együtt működtünk a Siófoki Meteorológiai Obszervatóriummal. Kézenfekvő volt, hogy amikor az obszervatórium vezetője Dr. Horváth Ákos a jégmérései reprezentativitását kívánta ellenőrizni, a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget is meghívta a bejárásra.

Cholnoky Jenő expedíciói óta (a földrajztudós 19034 és 19045 telén vizsgálta és dogozta fel a balatoni jégviszonyokat) ez az első alkalom, hogy ilyen céllal került sor bejárásra.

Az átkelést közösen szerveztük meg, a lehető legkisebb, de a szükséges mérésekhez és a biztonságos átkeléshez kellő létszámú, ötfős csapatot állítottunk össze. A felszerelést a három résztvevő szervezet adta össze.

A résztvevők: az Országos Meteorológiai Szolgálat: Dr. Horváth Ákos, Simándi István; a Balatoni Vízrendészeti Rendőrkapitányság: Horváth László alezredes, Verb István őrnagy; valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége: Sziszenstein Ferenc. A tervezett útvonal SiófokAlsóörs, gyalog. Feladatunk volt a jégvastagság táblánkénti, vagy kilométerenkénti mérése, háromszor két vízmintavétel, valamint pozíció- és hőmérséklet-mérések.

Az időjárás a prognózisnak megfelelően jól alakult, így semmi sem hátráltatta a reggeli indulást. A jég járható és biztonságos volt. A menetteljesítményünk a mérési helyek között négy-öt km/h, ami a méréseket is számítva, végül megközelítően három km/h átlagot eredményezett. A négy óra húszperces átkelésen sikeresen teljesítettük a tervezett feladatunkat és nagyszerű élményben volt részünk.

Az átkelés tapasztalatai

A jég mérése a megszokott rendben  kellően reprezentálja az átlagos jégvastagságot, ami a felmérési napon — 2011. január 5-én — 14 cm volt. A víztest hőmérsékleti rétegezettsége igen kismértékű: jellemzően 0,8-1,5°C. Következtetésünk az, hogy a mérések és a meteorológiai adatok ismeretében eldönthető, hogy a jég alkalmas-e sportolásra.

A tó jégszerkezete táblás tagolású, így szeles időben a jég a partra juthat, tehát ilyen szempontból a jégtörés nem okoz többlet kockázatot. Látható volt az is, hogy ha kellő teherbírású parti jégre sodródnak az erős széllel érkező táblák, akkor igen nagy valószínűséggel alakulnak ki a mederfenékre támaszkodó torlaszok, amitől a parti károk csökkenését remélhetjük.    


Sziszi
KÖDU KÖVIZIG



Vissza