Egy gyakorlat apropóján

Több, mint tíz éve nem tartottunk árvizes gyakorlatot, mert nem volt rá szükség.
Emlékszem, a múlt század utolsó éveiben (milyen furcsa érzés ezt leírni) tartottunk néhányat, a nagy aszályos periódusban. Lelkesen, s az akkori tapasztalataink birtokában „ide nekünk az oroszlánt”–érzéssel. Minden flottul ment.

Most, 2008 májusában – hátunk mögött jó néhány évvel és árvízzel – tapasztalt vízügyesként tartjuk a gyakorlatot, a szakmát, a hivatást most kezdő fiatal kollégáknak. Mi, akik nem is olyan régen még magunk is tanultuk a védekezés fogásait, fortélyait, valamelyik nagy folyó gátján.
A gyakorlatozókat nézve, évtizedekkel korábbi emlékek villannak fel bennem.

Amikor nekünk, fiataloknak adták át hasonló formában ismereteiket a „nagy öregek”, akiket félistenként tiszteltünk. Hiszen változatos szakmai múlttal, óriási respekttel rendelkeztek szinte valamennyien – fizikai munkásoktól kezdve, a gátőrökön át a mérnökökig, egészen az igazgatóig. Vérükben volt a vizes szakma minden csínja-bínja, hiszen az év nagy részében ÉPÍTETTEK: árkot, csatornát, öntözőrendszert, átereszt, hidat, völgyzárógátat, szerte az országban. Ha kellett, vizet vezettek el, ha kellett, tartottak vissza. És ha kellett, védték azt, amit építettek. Védekeztek az ’56-os (jeges) árvíz, valamint a két „nagy” árvíz, az 1965-ös dunai és az 1970-es tiszai ellen. (Vajon miért nem kapott jelzőt az 1956-os ?)
Tiszteletet parancsoló volt az a magabiztosság, ahogyan előadták árvízi tapasztalataikat a gyakorlatokon, amelyek persze kapcsolódtak a napi munkához, s ahogyan építették a védelmi műveket. Akkoriban a hullámverés ellen például, szinte csak rőzseművek készültek, amelyek némelyike valóságos remekműnek számított. Aztán mi is raktuk a szákokat keresztbe-hosszába, készítettük a rőzsekolbászt, izgulva, hogy vajon megfelel-e a munkánk a gyakorlatvezetőnek, és hogy jót válaszoljunk a feltett kérdésekre.

Az évek múltával, a nagy árvizek egyre fényesebben idéződtek fel a létszámban fogyatkozó emlékezők szájából. Mert bizony, sokukat addigra már átvitte a folyó túlpartjára, csónakjában a Révész.
Emlékszem, az 1990-es évek elejétől –amikor már túl voltunk néhány dunai árvízen, belvízvédekezéseken, és megkezdődött a vízügyi szolgálat mélyrepülése – egyre többször lehetett hallani idősebb kollégáktól: mi lesz, ha jön egy nagy árvíz, mit fogunk csinálni? Természetesen ránk, akkori derékhadra gondoltak („akik még egy rendes árvizet sem láttak”).
Ez, az atyai kijelentés, később megváltoztathatatlan verdiktté változott, ami némi feszengést váltott ki bennünk.
Akkor mi már így is maradunk? A mostani gyakorlatra kevés vendéget, megfigyelőt hívtunk meg.

– Semmi felhajtás.
Ez volt az alapelvünk az előkészítés során.
A meghívott katasztrófásokat, tűzoltókat is befogtuk gyakorolni, van még mit tanulni tőlünk. Valamennyien tanulják: meddig rakják a zsákot földdel, hogyan építsék egybe azokat, takarékoskodva az erővel. Vidám társaság, különböző színű ruhák kavalkádja.
Többségben, akik jól végzik a munkát, de néhányuk – ehhez a munkához – talán túl finom mozdulatain látni: most találkoztak először lapáttal, zsákkal. Elmosolyodom, amit az egyik fiatal észrevesz.
Ez a generáció is bizonyítani fog, ha olyan helyzetbe kerül, mint mi, az elmúlt évtizedben, vagy mint eleink annak idején. Ebben biztos vagyok. Csak más körülmények, feltételek között. Tény, hogy ez a mérnökgeneráció már azzal a lépéshátránnyal indul a jövőbeni védekezéseknek, hogy nem lesz közvetlen kivitelezői tapasztalata, nem kerül(het) „hétköznapi” kapcsolatba vízépítési munkákkal, vagy legalábbis nagyon kevésszer. Hogy ezt a hiányt hogyan hidalják át… – hát, ez már nagyrészt az ő feladatuk lesz.
Vétkes könnyelműség lenne azonban bármiféle kisebbrendűségi érzést kialakítani bennük. A szolgálattal megtették ezt már mások: jó „eredménnyel”.
Biztató jelnek vehetjük: a mai huszonévesek előőrsei, néhány év óta nagyszerűen helytállnak a tiszai-dunai árvizeken, a legnehezebb helyeken is.

Kora délutánra készülnek el a hagyományos védekezési módok gyakorlati megoldásával a töltés koronáján és a mentett oldalon. Mindegyik csoport megépítette a maga nyúlgátját, hullámverés elleni védelemmel kombinálva, a bordás megtámasztást, töltéscsúszás ellen és a buzgárelfogás ellennyomó medencéjét.
Jól haladnak a közeli holt Duna-ágon gyakorlatozó védelmi osztagosok, akik árvízi pontont szereltek össze, rá pedig nagyteljesítményű szivattyút telepítettek. Az így összeállított úszóművel, árvízi rocsók segítségével, manővereket hajtanak végre a holtágon, miközben üzembe helyezik a szivattyút. Ezzel a gyakorlással, a Paksi Atomerőműnél végrehajtandó, rendkívüli kisvíz elleni védekezést imitálják munkatársaink. Erre már kétszer is sor került az erőmű 1982-es üzembe helyezését követően.

A gyakorlatnak vége. Éppen jókor húzódtunk be a holtág partján lévő étterembe, mert időközben elered az eső. A valószínűtlenül sötét felhők, a mélykék színű víz felszínén porzó eső, a part mellett lomhán ringó ponton: nyugtató látvány.
Az étteremben felállított hosszú asztalsorok mellett ülünk, szorosan egymás mellett, jóízűen kanalazva az egytálételt.
Úgy, mint régen.

Horváth Emil
KÖDU-KÖVIZIG

Az árvízvédelmi és vízminőségvédelmi gyakorlat fontosabb adatai
Időpont: 2008. május 6-7.
Helyszínek: Fadd-Dombori: árvízvédelmi töltés, Faddi-Holtág; Szekszárd-Palánk: Sió csatorna
Résztvevők: KÖDU-KÖVIZIG, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Összes létszám: 104 fő
Védekezési módok: meghágás elleni védekezés, hullámverés elleni védelemmel; töltéscsúszás elleni védekezés; buzgár elleni védekezés; víziszállítás (teher); vízminőségi kárelhárítás
Használt anyagok, eszközök: homok, homokzsák, kézi szerszámok, fólia, árvízi hídmező, árvízi csónaktest, szivattyú, felfújható folyóvízi merülőfal, műanyag ponton, olajleszívó, kézi leszedő eszközök.
Új védelmi eszköz: 1 m3-es műanyag tartály.


1. kép: A zsáktöltést is tanulni kell1. cikk Kép1.jpg
2. kép: Így kell megtaposni...1. cikk Kép2.jpg
3. kép: Évtizedes tapasztalatok átadása1. cikk Kép3.jpg
4. kép: Csapatmunka1. cikk Kép4.jpg
5. kép: Manőverezés a Faddi-Holt-Dunán1. cikk Kép5.jpg
6. kép: Vízminőségvédelmi kárelhárítási gyakorlat a Sió csatornán1. cikk Kép6.jpg

Vissza