A Duna projekt

A Dunát kezelő vízügyi igazgatóságok (Győr, Budapest, Székesfehérvár, Pécs, Baja) már közel tíz éve tervezik a folyó árvízi védképességének javítását. A 2002-es és 2006-os árvizek rávilágítottak arra, hogy a fejlesztésekkel tovább már nem lehet várni. A Duna felső, Győr-Budapest közötti szakaszán az eddigi legnagyobb vízszinteket megdöntő vízállások alakultak ki 2006-ban, és a Budapest alatti Adony-Ercsi térségében lévő szakaszon sem sokkal maradtak el a vízszintek az eddig észlelt legnagyobbaktól.
Magyarország sajátságos földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag az árvízvédelmi kitettsége egyedülálló Európában. Az ország közel negyede árvíz által veszélyeztetett terület, a felszíni vízkészletek 95 százaléka pedig külföldről érkezik, így az árvizeknek döntően külföldi eredetük van.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás megteremtette azt a pénzügyi lehetőséget, amivel az igazgatóságok összefogva, közösen pályázhatnak műveik fejlesztésére. A vízügyi igazgatóságok központi szerve, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) mint kedvezményezett nyújtott be pályázatot a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett „Állami tulajdonú árvízvédelmi létesítmények fejlesztése” című kétfordulós pályázati konstrukcióra. Jelenleg a projekt előkészítése zajlik, az engedélyezési terveket a „Védelem 2007” konzorcium készíti, amelynek tagjai az Aquaprofit Zrt. és a K+K Kft.

A projekt Tolna megyét érintő része Bátától Bölcskéig tart, míg a Fejér megyét érintő szakasz Adony és Ercsi településeket érinti.
Az árvízvédelmi gátak jelenlegi nyomvonala az elmúlt százötven évben alakult ki, a Duna-meder számos kanyarulatának átvágásával. A folyószabályozás következtében a jelenlegi gátnyomvonalak alatt több száz ún. holtmeder-keresztezés maradt meg. Ezek szemcsés (kavicsos) anyagú, jó vízvezető képességű talajokkal rendelkeznek, ami árvízi helyzetben súlyos problémákat okozhat, mert a gát védett, mentett oldalán árvízi jelenségek, talajfelpuhulások, felszakadások alakulhatnak ki. A tervezett beavatkozások egy része ezeknek a jelenségeknek a kialakulását fogja mérsékelni, illetve megszüntetni a Tolna megyei szakaszon. Ez a beavatkozás Bátától Paksig terjedően szakaszosan, a talajmechanikai adottságokhoz igazodóan történik.

Magassághiányos árvízvédelmi mű a megye területén Dombori térségében található mintegy 10 km hosszban, itt az előírásokhoz igazodó szelvénybővítés, magasítás készül el. A teljes Tolna megyei szakasz esetében három méter szélességű, a védekezés idején az anyagbeszállítást megkönnyítő aszfalt és beton anyagú gátkorona stabilizáció valósul meg. A műtárgyak közül a Sió csatorna torkolatában lévő ún. Sió-árvízkapu közel negyvenéves gépészeti és villamos berendezéseit korszerűsítik. Az itt található üzemi épület emeletráépítéssel másodlagos funkciót is kap: védekezés idején védelmi központként is működik.
A beruházás műemlék jellegű épületeket is érint. A Báta I. és a Lankóci szivattyútelepeken felújítják a tetőszerkezetet, a lábazati sávot, valamint a teljes homlokzatot. Pakson nyolc csapadékvíz-kivezető zsilip fém- és betonszerkezetének rekonstrukciója történik meg, ezzel árvíz idején a mainál jobb zárást lehet majd elérni. A bölcskei védelmi központot is bővíteni kell, mert jelenleg csak részben oldható meg a védekezők elhelyezése. Az épület jelenleg ugyanis két funkciót tölt be: szolgálati lakásként helyet biztosít a gátőrnek, másrészt védekezés idején fogadja a szakaszon védekezést végzőket. Mind a 2002., mind a 2006. évi védekezés során kiderült, hogy az épület jelenlegi alapterülete ezt a két funkciót nem képes zavartalanul ellátni. A bővítéssel a problémák megoldódnak.

A fejlesztéshez szükséges engedélyezési tervek elkészültek, hamarosan megkezdődnek az építési, illetve a vízjogi engedélyezési eljárások. A pályázó reményei szerint az engedélyeket áprilisban kiadják, ezt követően indulhat meg a kivitelezésre szóló közbeszerzési eljárás. Pozitív brüsszeli pályázati elbírálás esetén a kivitelezés 2010-ben kezdődhet meg, és a tervek szerint 2012-ben fejeződik be.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területét érintő Tolna és Fejér megyei szakaszok fejlesztése 6,5 milliárd forintba kerül majd.

Kaszab Gábor
KÖDU-KÖVIZIG


A keresztszelvényeket készítette:
Lendvai Csaba
KÖDU-KÖVIZIG

A Sió Árvízkapu látványterveA bölcskei védelmi központ látványterve
A látványterveket készítette:
B6 Építésziroda

Vissza