Bauxitbányászat, timföldgyártás és alumíniumkohászat Vietnámban
Milyen hatást gyakorol a kolontári vörösiszap-katasztrófa Vietnám bauxittermelésére?

A 2010. október 4-én történt ajkai vörösiszap tározó tönkremenetele által okozott sajnálatos események az egész világon éreztették hatásukat. Minden, bauxitbányászattal és –feldolgozással érintett országban gazdasági és tudományos szakemberek, hivatalnokok, bányavállalkozók, gyártulajdonosok élénk konzultációja, vitája bontakozott ki. Legintenzívebben talán Vietnámban, ahol az elkövetkező 15 évre előirányzott hatalmas bányászati kapacitásbővítés, jelentősen megnövekedő timföldgyártás és alumíniumkohászat által magában hordozott környezeti kockázatok több tízmillió ember életét, egészségét, és számos védett, kihalófélben lévő állatfaj élőhelyét veszélyeztethetik.

Internetes híradásokban az elmúlt hetekben számos bauxitbányászati témájú írás jelent meg Vietnámban.
A kolontári tragédia ráirányította a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, félelmet és ellenállást váltva ki a bányászati térségben élőkből, értelmiségiekből, hivatalnokokból, környezetvédőkből, akik a magyarországi események hatására október 22-én ismét petíciót nyújtottak be a vietnámi bauxitbányászati fejlesztési projektek ellen.  Korábban, másfél évvel ezelőtt már hangot adtak a kormány fejlesztési terveivel járó környezeti kockázatok miatti aggodalmuknak. A fejlesztést támogató érdekcsoportok azonban akkor sokkal erősebbnek bizonyultak. Most viszont a vörösiszap-katasztrófa megerősítette az ellenzők csoportját.
A vita napjainkban is zajlik, amiből néhány jelenetet szeretnék bemutatni az alábbi cikkben. 

Gazdasági fejlődés
Az Indokínai-félsziget DK-i részén fekvő ország méretét és lakosainak számát tekintve Németországhoz hasonlítható. Becsült lakossága kb. 90 millió fő, népessége évente közel 1 millió fővel gyarapodik. Gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon, az elmúlt években rendre 7-8 % körüli GDP növekedést produkált, a 2009-es évben ez “csak” 4 % körüli. A válság csak visszavett a lendületből, de abból is csak átmenetileg. A gazdasági visszaesés 2009 első negyedévében érte el a mélypontját, azóta a gazdaság folyamatos élénkülést mutat. 2010-ben 6,5 % GDP növekedés látszik megvalósulni.
A fent vázolt óriási gazdasági növekedésben jelenleg csak csekély szerepet kap az alumínium előállításból származó nyereség. Vietnám ugyanis csupán 30.000 tonna/év mennyiségű bauxitot termel, ami eltörpül a világranglistát vezető Ausztrália, Brazília és Kína több tízmillió tonnás éves termeléséhez képest.
A Kommunista Párt utasításai szerint működő vietnámi kormány ennek ellenére hatalmas bányászati és kohászati fejlesztési projekteket álmodott meg 2007-ben, köszönhetően a Dél-Vietnámban felbecsült óriási bauxitkészleteknek. A becslések szerint a világon a 3. legnagyobb bauxitvagyonról van szó, 5,4 milliárd tonna mennyiséggel.

Bauxitbányászati, timföldgyártási és alumíniumkohászati fejlesztési projektek
A kormány által jóváhagyott 6 fejlesztési terv 1800 km2 nagyságú területet érint Vietnám déli, hegyvidéki részén, az ún. Central Highlands (Tay Nguyen) területén. A projekteket a szén- és ásványi nyersanyag bányászatot és feldolgozást kézben tartó állami vállalat, a Vinacomin irányítja. A projektek közül kettő megvalósítása elkezdődött: a készletek kb. 60-át tartalmazó Dak Nong tartomány területén és a szomszédos Lam Dong tartományban. Mindkét projektben a termelési kapacitást 600.000 t/év mennyiségre emelik, majd 2012-ben ezt megduplázzák. 2025-ig 15,6 milliárd USD befektetés szükséges a projektek működtetéséhez. A bányászathoz kapcsolódó feldolgozó üzemek tervezésében és kivitelezésében nagy szerepet kapott a kínai állami vállalat, a Chalco is. A nagyobb befektetők közt jelen van az Alcoa és Oroszország is.  
A miniszterelnök kijelentése szerint a bauxit kitermelés kiemelt fontosságú, a párt és az állam fő vezérelve…

Tay Nguyen földrajzi jellemzői
A Tay Nguyen Vietnám déli, Laosszal és Kambodzsával határos részén található (1. ábra), 5 tartományt foglal magában. A terület 500-1500 m közötti tengerszint feletti magasságú platók sorozatából áll, melyeket hegyek, hegyláncok választanak el egymástól.
Talaja bazalton képződött; alkalmas kávé, kakaó, bors, kesu és gumifa ütetvények telepítésére. A térség legfontosabb terméke a kávé.
A területen etnikai kisebbségek jelentős populációja él, pl. maláj-polinéz, illetve mon-khmer nyelvcsaládba tartozók.
Tay Nguyen ad otthont Vietnám és Délkelet-Ázsia legjelentősebb és legveszélyeztetettebb állatfajainak pl. indokínai tigris, ázsiai elefánt, ill. a tulkok nemzetségébe tartozó gaur és banteng.
A térségben jelentős az erdős területek aránya, melyeket nemzeti parkokkal védenek.
Éghajlata trópusi monszun. Tay Nguyen klímáját a topográfia is befolyásolja: az alacsonyabb területeken magasabb átlaghőmérséklet, míg a magasabban fekvő platókon alacsonyabb átlaghőmérséklet jellemző.
Dél-Vietnámban az 1970-es évek végén hatalmas bauxitvagyont fedeztek fel, ami Laosz déli és Kambodzsa keleti részét is érinti. A becslések szerint a világ 3. legnagyobb bauxit előfordulása található itt.

Bauxitföldtani jellemzők
A dél-vietnámi bauxitok, köztük a Tay Nguyen-i előfordulás földtani környezete, genetikája, kora jelentősen különbözik a magyarországi karsztbauxitokétól. A vietnámi lateritbauxitok kiindulási anyagát a Tay Nguyen területén néhány millió évvel ezelőtt, a neogén végén zajlott kiterjedt bazaltos vulkáni tevékenység szolgáltatta, melynek lávafolyásai a fent említett platók megformálásában kaptak szerepet (2. ábra). A láva több mint 23.000 km2-nyi területet borított be, vastagsága elérheti a 400 m-t. A vulkáni anyag kiömlése két, egymást követő periódusban zajlott.
A vulkáni tevékenység napjainkra a dél-vietnámi partvidék mentén fekvő szigetekre tevődött át.
A bazalt bauxitosodása a pleisztocén végén kezdődött, és köszönhetően a forró, csapadékos klímának, napjainkban is tart. A bauxitos zóna 1-10 m vastagságban takarja a bazalt alapkőzetet, legfelül 10-50 cm humuszos, bauxittörmelékes talajréteggel. A termékeny talajréteg trópusi erdőnek, erdő-szavanna átmenetű növényzetnek vagy ültetvényeknek ad otthont.
(Szemben a fiatal, dél-vietnámi lateritbauxitokkal, Észak-Vietnámban a dunántúli-középhegységihez hasonló genetikájú, de jóval idősebb karsztbauxitok ismertek a földtörténeti ókor (paleozoikum) végi időszakból, kb. 250-270 millió évvel ezelőttről).

A bányászati tervekkel kapcsolatos aggodalmak
A kormány óriási bányászati és feldolgozási fejlesztési terveivel kapcsolatos félelmek 2009. tavaszán közös társadalmi összefogást generáltak, ami ritka jelenség egy olyan egypártrendszerben, ahol a polgári és politikai jogok tisztelete nincs tökéletesen biztosítva. Napjainkban az aggodalmak növekedtek és árnyaltabb képet kaptak a kolontári események hatására, megnövelve az összefogás erejét.
A projektek ellenzői az alábbi kockázatokat tekintik jelentősnek:

Kulturális örökségre gyakorolt hatás
Amikor 2007. november 1-jén a miniszterelnök bejelentette a kormány bauxitbányászattal kapcsolatos fejlesztési terveit, a Lam Dong és Dak Nong tartományokban tervezett két nagy projekt kivitelezése valójában már megkezdődött, anélkül hogy tekintetbe vették volna a Tay Nguyen területén élő legalább 30 különböző etnikai kisebbség jogait és az általuk képviselt kulturális örökséget. Pedig a kormány által aláírt nemzetközi megállapodások erkölcsi kötelezettség és törvényes felelősség viseléssel járnak az őslakos csoportok jogainak védelmezésén és a kulturális örökség megőrzésén keresztül. A térségben élő őslakosok azonban sajnos évtizedek óta hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, ősi földjeik elkobzásától, vallási elnyomástól szenvednek.

Élővilágra gyakorolt hatás
Az 1980-as évek elején született egy tanulmány, ami a frissen felfedezett óriási bauxitkészlet kitermelésének hatásait is vizsgálta. Szakértők már akkor felhívták a figyelmet a súlyos ökológiai kockázatokra és emiatt nem javasolták a bányászati projekt tervezését.
 A bányászat több százezer hektár méretű, hatalmas fajgazdagsággal jellemzett erdőt, megművelt, fontos exportcikkeket (kakaót, kávét) termő mezőgazdasági területeket semmisítene meg. A haszonanyag kitermelése után a növénykultúrák túlélése megkérdőjelezhető: a talaj többé nem lesz alkalmas növénytermesztésre a kedvező állapot visszaállítása nélkül, illetve a bányászathoz szükséges, a térségből elvont nagymennyiségű víz hiánya gyenge terméshozamokat eredményezne a későbbiekben. 
A kopár, növényzetétől kiirtott területeken jelentősebb mértékben megnyilvánulnak a hirtelen lezúduló nagy csapadékok, áradásokat, földcsuszamlásokat okozva. Az események intenzitását és gyakoriságát a klímaváltozás is felerősíti. 

Vörösiszaptárolás kockázata
Komoly biztonsági kockázatot jelent a tervek szerint jelentősen megnövekedő bauxitfeldolgozás melléktermékeként keletkező nagymennyiségű lúgos kémhatású, mérgező vörösiszap elhelyezése.
A nem megfelelően tárolt vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségű iszap eltörheti a tározót, ezáltal kiszabadulhat onnan, illetve a tározóból átszivárgó oldatok elszennyezhetik a felszíni és felszín alatti vizeket, élettelenné téve a környezetet. Veszélyt jelenthet a tározó műszaki állapotára a belehulló csapadékvíz többlet terhelése, illetve a rendkívüli áradások, földcsuszamlások, esetleges földrengések hatása. A megszáradó vörösiszap szemcséi szálló porként lebeghetnek a levegőben, ami kémhatásánál, kvarc-, fém- és arzéntartalmánál fogva, belélegezve egészségkárosító hatást gyakorol az emberi szervezetre.
Fentiek közül problémaként jelentkezett már az áradások pusztító hatása (3. ábra) a bányászattal érintett, illetve a művelésbe újonnan bevont, növényzetétől letakarított területeken.
Az ellenzők a gazdasági haszonban rejlő kockázatokat is jelentősnek tekintik.
A várt nyereség mértékének vonatkozásában ugyanis a kormány túlzásokba esett, a ténylegesen megvalósuló nyereség valószínűleg jóval kisebb lesz az előrejelzéseknél. A környezeti és kulturális károsodás lehetősége pedig jelentősen túllépi a várt gazdasági haszon nagyságát.
A kolontári események rávilágítottak arra, hogy a másfél évvel korábban felvázolt, iszaptárolásban rejlő biztonsági kockázatok reális veszélyt jelenthetnek Vietnámban is. Ennek következtében a projektek ellenzői újra ellentámadásba lendültek annak érdekében, hogy elérjék a projektek leállítását.

A projektek jelenlegi állása
Az eredeti tervek szerint 2008-2010 között 3 projekt (Dak Nong, Lam Dong és Gia Lai tartományokban) beindítása volt célul kitűzve, majd a 2011-2015 közötti időszakban újabb 3 projekt, mindhárom Dak Nong tartományban.
A tervezés a két legnagyobb projektre kezdődött meg 2008-ban, közülük a Dak Nong provinciában tervezett Nhan Co projekt kivitelezése az elképzelésekkel ellentétben még nem kezdődött meg. Ezzel szemben a Lam Dong tartományban kidolgozott Tan Rai projekt előrehaladott állapotban van (4. ábra). 2010. év végén befejeződik a projekt, és jövő év első negyedévében működésbe helyezik a feldolgozó üzemet. Az alumínium előállítása Bayer-technológiával történik, hasonlóan az ajkai üzemben alkalmazott módszerhez. A hulladékként keletkező vörösiszap lúgos kémhatásának semlegesítéséhez Vietnámban sem alkalmazzák a világszerte számos helyen már jól bevált tengervízzel történő semlegesítést (Basecon technológia).

A tervezett vörösiszap lerakás adatai
A Tan Rai projekt keretében előállított vörösiszap elhelyezéséhez két tározót terveztek (5. ábra). A terveket a Samy Consulting Institute, Kína alumíniumiparában vezető szerepet betöltő tervező cég készítette.
A tározók 700 m-rel a tengerszint felett helyezkednek el, egy völgyben, az üzemhez képest 1,5 m-rel alacsonyabb térszínen. (Korábban itt egy tó helyezkedett el, amiből a földművesek vizet szivattyúztak a tea- és kávéültetvényeik öntözése céljából.)
Az 1. számú rezervoár 8,35 millió m3 kapacitású, 110 ha méretű, a 2. számú 11,42 millió m3 kapacitású, 209 ha méretű. (Összehasonlításképpen az ajkai vörösiszap lerakó IX. számú kazettája 7,0 millió m3 kapacitású, 49 ha méretű, X. számú kazettája 4,5 millió m3 kapacitású, 20 ha méretű.) A tervek szerint a tározók 36 éven keresztül lesznek képesek a vörösiszap hulladékot biztonságosan tározni. A rezervoárokhoz drénrendszert terveztek, ami biztosítja a csapadékvíz elvezetését.
A projekt teljes időtartama alatt kb. 80-90 millió tonna (50-57 millió m3) vörösiszap biztonságos tározásáról kell gondoskodni.
A vita alakulása az ellenzők és az üzemeltető között
Napjainkban elsősorban a vörösiszap lerakás biztonsága körüli aggodalmak foglalkoztatják a tudósokat, szakértőket, hivatalnokokat, helyi lakosokat. Szerintük lehetetlen kontrollálni az óriási mennyiségben keletkező vörösiszap hulladékot, ami örökké fenyegetést fog jelenteni a térségre és a Dong Nai folyóra (6. ábra). Az ellenzők teljes joggal hiányolják a tervezett tevékenység környezeti elemekre gyakorolt várható hatásait bemutató, 2009 őszére ígért tanulmányt, amit az üzemeltető a mai napig nem készített el. Ezért a projektek minél előbbi leállítását tartanák helyes lépésnek. 
Az üzemeltető garantálja az iszaptározók biztonságát. Véleményük szerint valójában csak egy földrengés repeszthetné el a tározó falát és okozhatna ezáltal szivárgást vagy iszapömlést. A projekteket felügyelő bizottság a kolontári katasztrófa után azonnal leellenőrizte a terveket (7. ábra), és mindent az előírásoknak megfelelőnek talált, ezért véleményük szerint jelenleg nincs ok a projektek megszüntetésére.


Szügyiné Simon Hajnalka


Irodalomjegyzék 
Az írás a 2010. október 30-i időpontig az interneten megjelent riportok alapján készült. A felhasznált képek forrása is az internet.
A földtani információk ismertetéséhez az alábbi irodalmakat is felhasználtam:
Encyclopedia of European and Asian regional geology
(E. M. Moores & R. W. Fairbridge, 1997)       
Lateritic bauxites
(G. Bárdossy & G. J. J. Aleva, 1990)             



1. ábra: a Tay Nguyen (Central
Highlands) elhelyezkedése


2. ábra: A bazalt és a laterit-bauxit felszíni elterjedése a Tay Nguyen területén


3. ábra: Heves esőzések által okozott
erózió a Vong Che híd környezetében


4. ábra: A Tan Rai projekt keretében
épülő feldolgozó üzem


5. ábra: A tervezett iszaptározók
helyszíne Lam Dong tartományban


6. ábra: A Dong Nai folyó hálózata


7. ábra: Szakmai munkacsoport ellenőrzi
a helyszínen a tározók terveit

Vissza